Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - BESZÁMOLÓK - Beszámoló az Őszi Levéltári Iskola (Autumn Archival School) programjáról. Trieszt, ITCP-Grignano, 2007. október 15-25. (KOVÁCS ELEONÓRA— OLÁH TAMÁS)

a szaporodó új levéltári feladatokra, valamint a levéltáros esetében felmerülő etikai kérdésekre vonatkozó előadások hangzottak el, s a hivatás változását jellemző összegzést hallhattunk. • Jogszabályi változások az új technológia viszonylatában. E téma ismertetése kapcsán megismerhettük az európai és az egyes nemzetek törvényhozásának levéltári kérdésekre vonatkozó jellemzőit, különösen a jogszabályoknak az elektronikus közigazgatás és iratkezelés kérdésére adott válaszait (Olaszország, Szlovénia, és általában véve Dél-Európa törvényhozása). Tanulmányozhattuk a különböző megoldási módokat/kísérleteket egy olyan problémára, amelyre jelenleg nincs ideális válasz. Különösen nagy kihívás ez ott, ahol éppen most van alakulóban új szabályozás. Érdekes összehasonlítás tehető, ha megfigyeljük, hogy ugyanazon jogok különböző módon érvényesülhetnek. A levéltári törvények hatékonysága növelésének egyik lehetősége, ha a törvények születésekor a levéltáros szakma határozott véleménnyel vesz részt a törvényalkotásban. • A levéltári munkát érintő nemzetközi szabványok. A különböző levéltári szintek, iratképzők és intézmények leírását tartalmazó szabványok: ÍSAD-G, ISAAR-CPF, ISIAH ismerete elősegítheti egy közös levéltári nyelv alkalmazását. Ezek alkalmazására vonatkozó, példákkal szemléltető előadást hallhattunk, dr. Carlo Vivoíitóí. • Elektronikus adatkezelés. Napjaink egyik — hazánkban is megoldásra váró —jelentős feladata. Magyar levéltárosok számára a négy téma közül talán ez a kérdéskör jelent a legnagyobb újdonságot, s megoldandó feladatokat is egyben a hétköznapokban, hiszen az elektronikus iratok meglétével, s az archiválás informatikai nehézségeivel való találkozás már kikerülhetetlen. A hallott vélemények kiemelték, hogy a levéltáros nem lehet passzív szemlélője az iratképzésnek, hiszen az iratképzők számára adott útmutatás egyes technikai szabályozókkal (szabványok) együtt növelheti a megfelelően kezelhető és használható irategyüttesek létrejöttének esélyét. Ez különösen fontos, mivel a közigazgatásban a kormányzatok támogatják az elektronikus adatkezelést, ügyintézést. A továbbképzésen elhangzott előadások jelentős része olyan információkat tartalmazott, amelyek jól felhasználhatóak, de legalábbis gondolatébresztők, hasznosak voltak számunkra, sok esetben gyakorlati példákkal, konkrét ötletekkel szolgáltak. Utóbbihoz tartozó pozitív példaként emelhető ki a levéltárak számára készített weboldalak iránt támasztott követelmények példákkal illusztrált áttekintése. Több előadás foglalkozott e tárgykörrel. Ugyancsak többen foglalkoztak előadásukban a levéltárakban megjelenő új adathordozók sorsával, illetve a nem papíralapú dokumentumok megőrzésére létrejött levéltári intézményekkel, a multimédia levéltárakkal. A levéltári törvényekről szóló előadások, a hazánk levéltárakra vonatkozó törvényeivel való összehasonlításban szintén tanulságosak voltak. Az előadók kitértek a törvényi szabályozással szemben jelentkező új kihívásokra (médialevéltárak, elektronikus iratok kapcsán). 59