Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - BŐSZE SÁNDOR: Horvátországi Hungaricakutatás

koládégyár, Lazarus József vasipari gyártelepének építésének a Magyar Kereskedelmi Társaság kávéhántoló üzemének dokumentációit ugyanúgy megtalálhatjuk a rijekai levéltárban, mint a Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. bővítéséét. A Magyar-Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság irategyüttese persze messze nemcsak a kikötő és környezete építése, építészete emlékeit hagyta ránk. Jelentős mennyiségű információt nyerhetünk e kikötőn keresztül lebonyolított kereskedelemről, az itt megfordult áruk fajtáiról, a kereskedelemi hajók mozgásáról. Olvashatunk hajótársaságokról, ezek járatairól, áru- és hajóforgalmáról,járataik állami segélyezéséről. Az egyes hajó történetére nézve is akad — nem is kevés — forrás. Mivel a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia felügyelete is a Tengerészeti Hatósághoz tartozott, e tanintézet ügyeiről úgyszintén bőven találunk iratokat. Szeretném felhívni a közegészségügy történetével foglalkozó szakemberek figyelmét a fiumei kikötő egykori részét képező martinschizzai vesztegzár intézetre! Az intézmény építése, karbantartása, építészeti átalakítása, valamint berendezése mind-mind jól nyomon követhető az iratokból. Az osztrák-magyar konzuli jelentések pedig a világ különböző pontjain fellépett fertőző megbetegedésekről, járványokról tudósították a fiumei kikötő egészségügyi hatóságait. A rijekai levéltárban — e két fond mellett — több magyar nyelvű vagy magyar nyelven is íródott önkormányzati, oktatási és gazdasági irategyüttes is van. A hajózási, illetve az iskolai iratokban — Kanyar József Vass Előd, Kiss Dezső, Szekeres József Horváth Ferenc, Veres Miklós, Lakatos Ernő, Kardos Kálmán és Takáts Endre által 1964-1973 között — végzett hungaricakutatások köszönhetően jelentős mennyiségű információ jutott haza. Ezek több magyarországi kutatót is odavonzanak. * Horvátországban jelentős mennyiségű magyar vonatkozású iratot rejt még számos levéltár. így Zágrábban a Horvát Állami Levéltár és az akadémiai gyűjtemény, továbbá a bjelovari, a karlovaci, az eszéki, а rijekai, a sisaki, a slavonski brodi, а varasdi állami levéltárak.

1

9 2006 áprilisában A. Varga Lászlóval, az ÖLT elnökével Zágrábban konzultáltunk Deana Kovaceccel, a horvát levéltárosok egyesületének elnöknőjével. Mivel ez a megbeszélés az országos levéltár épületében történt, részt vett ezen az intézmény főigazgatója, Stjepan Cosic is. A kollégák teljes nyitottságot tanúsítottak a horvátországi magyar provenienciájú iratok fond- és állagjegyzékének elkészítésére vonatkozó magyar koncepció iránt. A munkát jelentősen megkönnyíti, hogy időközben megjelent a horvát levéltárak levéltári útmutatója. A horvát kollégák jelezték, hogy ők is szeretnének hozzáférni a magyarországi fondjegyzékekhez. 2006 májusa ban elutaztam Eszékre és Rijekába, hogy a két ottani igazgató kollégát tájékozassam a terveinkről és a zágrábi megbeszélésekről. Ugyanakkor arra kértem őket, hogy a hivatalos horvát kulturális kormányzati engedélyek kiadását követően járuljanak hozzá, hogy az intézményeikben dolgozó magyar kolléganők horvát nyelvismeretét igénybe vehessük. Mindkét vezető fenntartás nélkül támogatásáról biztosította a magyar koncepciót. A megbeszéléseken tisztáztunk néhány fontosabb szerkesztési alapelvek és technikai kérdést. E tekintetben is nyitottságot és rugalmasságot tapasztaltam. Miután a Magyar Levéltárosok Egyesülete а Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumától támogatást nyert a horvátországi magyar provenienciájú iratok fond- és állag1

9 Pregled 1-1053. 51