Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - WEISZ SZIDÓNIA: „ ... nobili Anthonio ... hic depincta arma... concedimus" Somkereki Antal címere 1415-ből

A címer leírása A Somkereki címer festőjét név szerint nem ismerjük, de figyelembe véve a többi konstanzi — főleg a Liptai, Hótvafői és Tamásfalvi — címerrel való stilisztikai hasonlóságokat, megállapítható, hogy az úgynevezett „első konstanzi címerfestő" munkája.

1

8A címereslevélből hiányzik a címerleírás, a szöveg csak az oklevél elején lefestett képre utal. Mivel ez a címerkép egy kiváló állapotban fennmaradt és művészeti szempontból is kiváló munka, ezért leírás nélkül is pontosan tudjuk, hogy Zsigmond király milyen címert adományozott hívének, Somkereki Antalnak. A címer késői gótikus típusú, stilisztikai és szerkezeti szempontból is megfelel a kor valamint a magyar heraldika szabályainak. Balra dőlt, kék színű kerek pajzson kiterjesztett szárnyú

1

9 ezüst gólyát ábrázol, fején liliomdíszes aranykoronával, csőrével a nyaka köré tekeredő arany kígyó fejét készül leharapni.

2" A szintén balra dőlő ezüst csőrsisakon található három ágú arany koronából emelkedik ki a sisakdísz, amely azonos a címeralakkal, annyi eltérései, hogy a sisakdíszen a gólya lábai nem láthatók. A sisaktakaró kék és ezüst. A címerképet négykaréjos aranykeret

2

1 övezi, ezt pedig egy külső, négyszögletes keret veszi körül. A belső, arany keret mezője vörös, a kereté pedig kék. A kék négyszög sarkait négy angyal

2

2 díszíti. A négykaréjos arany keret és a színek

2

1 a Konstanzhan kiadott címerek sajátossága. Somkereki Antal címerének elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a heraldikai szakirodalomban felmerülő kérdések és állítások. Az egyik ilyen érdekes kérdés az, hogy használt-e a család már korábban is címert? A Somkereki Erdélyiek nyilvánvalóan az Antal által szerzettet használták, azonban mi történt korábban? R. Kiss István állítása szerint Somkereki Antal már korábban is használt címert és az 1415-ös adomány ezt a címert erősíti meg. Ezt a teóriát magyarázva idéz a címereslevélből (... arma tua ... concedimus).

2

4 Azonban az R. Kiss által felhasznált idézetből kimaradt a „hic" névmás, ami teljesen megváltoztatja az említett idézet értelmét. A szöveg pontosan úgy hangzik, hogy „arma tua hic depincta

2

5 con1

8 Atdássv Antal a hasonlóságokra alapozva az összes konstanzi címert egy festő munkájának tartotta (Vö. ALDÁSSY ANTAL: Címertan. Budapest, 1923. 48.), Ezt az állítását a művészettörténeti kutatások cáfoljak, ugyanis a szakirodalom egy lényegesen árnyaltabb helyzetről számol be. Radocsay Dénes már több konstanzi címerfestőt említ Vö. RADOCSAY DÉNES: Gótikus magyar címereslevelek Művészettörténeti Értesítő 1957, 274-276. (A továbbiakban: RADOCSAY), míg a legújabb kutatások már a geronai Martyrologium műhelyéhez kötik ezeket a festőket. Vö. JÉKELY, Arisztokrácia, 299. 1

9 A gólyát leggyakrabban zárt szárnyakkal ábrázolják a címereken, FOX-DAVIES—

A

RTHUR CHARLES: A Complete Guide to Heraldry. New York, 1993, 247. A gázlómadarak felemelt szárnyakkal nyelik le táplálékukat, így a Somkeréki címer gólyája jó példa a magyar heraldikában nagy szerepet kapó természetességre. 2

0 BÁRCZAY OSZKÁR: A heraldika kézikönyve Budapest, 1897. 149. Bárczay szerint a kígyó jelenléte azzal magyarázható, hogy a címertani ábrázolásokon így különböztetik meg a gólyát a darutól. Vö. 26. jegyzetpont! 2

1 A négykaréjos keret gótikus sajátosság, francia hatásra került a konstanzi címerekre. Ld. RADOCSAY 274. 2

2 Az angyalok ilyen ábrázolása ritka a Zsigmond-kori címereken, a Keszői címer két felső sarkában található még hasonló. 2

3 Az arany, ezüst, kék és vörös színezés az első konstanzi címercsoport jellemzője, a későbbi címereken már más színek is feltűnnek. 2

4 R. Kiss ISTVÁN: Természetes ábrázolás az 1526. év előtti magyar czímerekben Turul, 1903/3. (Továbbiakban: R. Kiss) 2

5 A szerző kiemelése. 74