Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - HENZSEL ÁGOTA: Szatmár vármegye levéltára 1402-1919. Egy kétnyelvű levéltári segédlet megszületésérő

HENZSEL ÁGOTA SZATMÁR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1402-1919 Egy kétnyelvű levéltári segédlet megszületéséről A közép-kelet-európai országokban a rendszerváltozást követően, az 1990-es években új lendületet kapott a határokon túl végezhető levéltári kutatás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár arra törekedett, hogy gyarapítsa ismereteit megyei iratainak külföldre szakadt részeiről. Szatmár megyére is érvényes ez, mert levéltári iratait részben Nyíregyházán, részben Kolozsváron, illetve Szatmárnémetiben őrzik. Ezekhez az iratokhoz készült el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és a Romániai Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága közös, kétnyelvű kiadványa Szatmár vármegye levéltára 1402-19

19

х címmel. A 2000-ben megjelent segédlettel a hajdan egységes, az első világháború után kettéosztott Szatmár megyei iratanyag kutatásának megkönnyítése volt a cél. Az első lépést 1993-ban dr. Nagy Ferenc levéltár-igazgató tette meg, aki kapcsolatokat keresett a romániai Szatmár megye és Erdély levéltáraival. Kolozsvárra utazott, hogy tájékozódjon az ott őrzött szatmári iratokról, majd meghívta Kiss András kolozsvári nyugalmazott levéltárost

2 Nyíregyházára, a Levéltári Napra. Kiss András ekkor A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai

3 címmel tartott előadást, szakszerűen bemutatva a nyíregyházi levéltári anyaghoz illeszkedő jelentős kolozsvári levéltárrészt. Tőle kaptunk tájékoztatást a kolozsvári levéltári viszonyokról, a kutatás feltételeiről. Ehhez belügyminiszteri engedély kellett, kb. fél éves várakozással. Mi is ennyi idő múlva kaptuk meg a kolozsvári levéltárba szóló kutatási engedélyt 1994-ben, amit aztán az ottani kollégák segítségével évente megújíttattunk. A kolozsvári kutatás és iratmásolás a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé alapítvány által nyújtott anyagi támogatással indult meg. A Szatmár megyére vonatkozó anyag feltárása, fénymásolatok készítése évente 2-3 alkalommal, esetenként Ъ-А napos külföldi tartózkodással zajlott. A kutatóutak szervezésében, a nyelvi nehézségek leküzdésében, az iratok kiválasztásában segítségünkre volt Kiss András, aki aktív éveit nagyrészt ebben a levéltárban töltötte. A kolozsvári levéltár vezetői és munkatársai korrekt feltételeket biztosítottak a munkához, olykor szívélyességüket, barátságukat is tapasztaltuk. Mégis, a Kolozsváron gyűjtött anyag legfeljebb egy-egy tanulmány elkészítéséhez szolgált forrásul, a befektetett munka hozadéka az iratok összességéhez viszonyítva kevésnek tűnt. Már a kutatás megkezdésekor, amikor tájékozódni próbáltunk a megosztott iratanyagban, éreztük egy olyan segédlet szükségességét, amely mindkét ország iratanyagát érinti. Arra a felismerésre jutottunk, hogy Szatmár megye levéltárrészei elszakadtak ugyan egymástól, de egymáshoz illesztésüket, valamiféle egységbe foglalásukat meg lehet kísérelni. 1 Szatmár vármegye levéltára / Fondul,,Prefectura Judefului Satu Mare" 1402-1919. A kötet anyagát összeállította: Kiss ANDRÁS, LUCIA-AGUSTA $ERDAN, HENZSEL ÁGOTA. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai V. Segédletek 2. Nyíregyháza - Cluj-Napoca, 2000. 92+92 p. 2 Kiss ANDRÁS-Í, a Pauler Gyula díjas, kiváló levéltárost nemrég az Aetas 2007/1. Határainkon túl rovatában mutatták be VOLONCS LÁSZLÓ MIHÁLY interjújával, műveinek válogatott bibliográfiájával és tőle közölt tanulmánnyal. 3 Kiss ANDRÁS: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv X. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1994. 7-21. 41