Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye 1845. évi nemesi katasztere

Etsy László kétségtelen nemességét. Az 560. oldalra került a belső cím: Kétséges neme­sek, a következő oldalt üresen hagyták, majd az 562. oldaltól kezdődően jegyezték fel (ugyancsak járásonként, azokon belül településenként, többé-kevésbé betűrendben) a kétséges nemesek — általában csak a családfők — névsorát, mely összesen 450 nevet tartalmaz, 74-gyel többet, mint az egykorú összesítés. (Utóbbi szám az 1845. március 4­ei választmányi elnöki jelentés szerint csak a kétséges nemességű családfők számát je­lenti.) 4 5 A kétséges nemesek jegyzéke a nevek puszta felsorolásán túl csak elvétve közöl a családi kapcsolatokra vonatkozó, vagy más jellegű személyes adatokat, míg a kétségte­len nemesek lajstroma számos információt hordoz. A kétségtelen nemesek vezetéknevét (esetenként a ragadványnevüket vagy származási helyükre utaló nemesi előnevüket) csak a családfők esetében közli, míg a többi élő családtag (testvér, fiú és unoka), vala­mint a már nem élő ős (a családfő apja és nagyapja) csupán keresztnevén szerepel. A családtagok közötti kapcsolat jellegét (a családfő testvére, fia, unokája, apja és nagyapja) minden esetben igyekeztek egyértelműen jelölni, így szerencsés esetben egy-egy família öt (de legalább három) generációjának alapvető adatait is rögzíti a kataszter. A kétségtelen nemesek adatait tartalmazó oldalakat három hasábra osztották: az első hasábba kerültek a családnevek, a másodikba az élő férfi családtagok keresztnevei (ese­tenként az adott személyekre vonatkozó egyéb adatokkal kiegészítve), végül a harmadik­ba az ősök keresztnevei, valamint a család bármely tagjára vonatkozó megjegyzések. Az élő családtagok keresztneve mellett — a második hasábban —jegyezték fel az illető csa­ládi állapotát (pl. árva), foglalkozását, illetve tisztségét, tartózkodási helyét (ha nem a szülőhelyén élt, onnan elköltözött), de azt is, ha ismeretlen helyen tartózkodott („holléte nem tudatik"). A harmadik hasábban, az ősök neve után (mellett vagy alatt) olvashatók a család szánnazási helyére, nemességének kihirdetésére, és a korábbi, általában az 1829. évi nemesi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó, alkalmanként egészen hosszú és rész­letes megjegyzések. Ügyviteli jellegű bejegyzést a kétségtelen nemesek kataszterében mindössze két he­lyen találunk. A 103-104. oldalon rögzítette a nemesi lajstromot készítő választmány, hogy a tapolcai járás településeinek betűrendjében Kékkúthoz érve azt tapasztalták, mi­szerint ez a helység annak idején tévedésből kimaradt az 1829. évi kataszterből, „így azon helységben lévő nemesek is maguk személyes igazai veszélyeztetésével bévezetve nem lettek. " A hiányt az 1786. és 1790. évi kataszterek, valamint az 1816. évi és legújab­ban (1838 és 1842 között) elkészített nemesi összeírások segítségével pótolták, és a 104­105. oldalra bejegyezték a hét kétségtelen kékkúti nemes adatait. A 215. oldal aljára va­lószínűleg a megyei főjegyző írta rá utólag a következő megjegyzést: „ezt a lapot is újra kell írni, mivel vakarás látszik rajta. " Mihályfánál, Nóvák Imre neve alatt kaparták ki a „Jos" betűket, mivel József nem a testvére, hanem a fia volt, ezért annak nevét nem a családfő neve alá, hanem mögé kellett felírni - a törlés nyoma azonban végül mégis bennmaradt a tisztázatban. Zala vármegye kétségtelen nemességének katasztere elvileg csak a köznemességre terjedt ki, a főnemességre nem — így pl. nem jegyezték bele a keszthelyi Festetics vagy a szentgróti Batthyány grófi famíliákat —, de kivételként szerepel benne Szigliget birto­4 5 A tapolcai járás kétséges nemeseinek neve az 562-570. oldalon (169 fő), a szántóiaké az 570-575. oldalon (87 fő), a kapornakiaké az 575-581. oldalon (100 fő), az egerszegieké az 581-584. oldalon (42 fő), a lövőie­ké az 584-587. oldalon (33 fő), végül a muraközieké az 587-588. oldalon (19 fő) olvasható. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom