Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye 1845. évi nemesi katasztere
rozottan intézkedjen a perbe idézésükről, mind pedig azok megidéztetéséről, akik leszármazásukat kötelesek bizonyítani. Azt is tapasztalta a választmány, hogy több nemesi család más megyéből pusztán nemesi „utazó levelekkel" vagy anélkül költözött Zalába és telepedett le a megyében, majd számos évek óta a nemesi összeírásokba is beírták őket, így a kétségtelen nemesek jogaival élnek, „holott ha azok annak idejében megrostáltatnának, az adózó népnek terhére nem válnának". A választmány azt javasolta, hogy a főés alszolgabírók évenként jelentsék be a vidékükre beköltöző és ott letelepedő nemeseket, és akik a vármegye által kitűzendő bizonyos határidő alatt nem tudják bebizonyítani nemességüket, azokat írják be az adózók összeírásába. 2 1 Zala vármegye 1843. május 22-27-ei közgyűlése köszönetet szavazott a választmány elnökének és tagjainak, majd a választmány javaslatára elrendelte, hogy a tiszti ügyészi hivatal idézze perbe mindazokat, akik már az 1829. évi nemesi lajstromban is kétséges nemesként lettek bejegyezve, ám nemességüket mind ez ideig nem igazolták. Azok pedig, akik 1829 óta költöztek be Zala megyébe, s származásuk iránt észrevételt tett a választmány, a határozathozatal napjától számított két éven belül (1845. május 22ig) be kellett bizonyítanuk nemesi származásukat a nemesi lajstrom készítésével megbízott választmány előtt. Végezetül a jegyzői hivatal feladatul kapta a nemesi lajstrom letisztázását, a választmányt pedig azzal is megbízták, hogy a majdani tisztázatot összevesse a fogalmazvánnyal. (Az újonnan beköltözöttek évenkénti összeírására vonatkozó választmányi javaslattal a közgyűlés nem foglalkozott, arra nem reagált.) 2 2 Ez alkalommal Kerkapoly István első alispán a következő szavakkal méltatta a nemesi kataszter elkészítésének jelentőségét: „...ezentúl terhes hivatalomrul örömmel lépendek le, mert szerencsés vagyok Zala megye nagy kincsét — catastrumát — alispánságom alatt létrehozatva látni; ennek elkészítése kedvessé tette előttem terhes hivatalom fáradságát" P Zala vármegye levéltárában 161 olyan, „nemesség bebizonyítására szorító" per maradt fenn, melyet a tiszti ügyészi hivatal, illetve Molnár Alajos főügyész 1843. szeptember 6. és 1845. december 9. között indított a vármegye polgári törvényszékén a fenti közgyűlési határozat alapján. E persorozat jegyzőkönyveihez külön formanyomtatványt készíttetett a vármegye, és a perbe idéző vádlevelet, valamint az azt alátámasztó közgyűlési határozatot is nyomtatott változatban hozták az illetők tudomására. 2 4 Ami a kétséges nemesek másik, származásukat bizonyítani köteles részét illeti, Zala vármegye másodalispánja, Csillagh Lajos 1843. november 14-ei levelében az alábbiakról értesítette Bárány Andrási, a tapolcai járás alszolgabíróját: „Tekintetes Oszterhueber József táblabíró úr avégett keresett meg, hogy a tekintetes nemes megye elhatározásánál fogva a nemesi catastralis öszveírást egészen befejezni szándékozik, ugyanazért szolgabíró uraknak már előbb kiadott feljegyzéjsjekben megnevezett (audiendusokat) meghallgatandókat e folyó november hónapnak 27-én kezdendő választmányi ülésben meghallgatni, s nemességek eránti nyomozódásra nézve biztosítani kívánja oly renddel, amint a catastralis öszveírást kezdette, hogy először is tisztelt szolgabíró úr vidékjében lakozó nemesek vétetődjenek elöl. Annál fogva hivatalosan kérem tisztelt szolgabíró urat, hogy fentebb érdekelt november 27-i napon kezdvén, azon hétben megesendő napokra a vi2 1 ZML Nemesi összeírások 9. doboz. Oszterhueber József választmányi elnök jelentése, Zalaegerszegen, 1843. május 22. (Eredeti jelzete: ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1843: 1483/1. sz.) 2 2 ZMLkgy. jkv. 1843:1483., vö. ZML kgy. ir. 1843:1483. (Részes kiírás a közgyűlés jegyzőkönyvéből.) 2 3 Világ 1843. június 3. (44. sz.) 357. Zalából, máj. 27. (Tudósítás Zala vármegye 1843. május 22-27-i közgyűléséről.) 2 4 ZML Zala vármegye törvényszékének iratai. Nemességvitató perek. Fasc. 10/1-2. No. 107-267. 38