Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FARAGÓ TAMÁS: A járvány és A források egy történeti demográfus szemével (Adalékok a hagyományos demográfiai rendszer vizsgálatához)
a járvány veszélyességét. Ennek kapcsán már érdemes a megbetegedések (a morbiditás) és a letalitás, valamint az összesített halandóság mutatóinak első változatban történő kiszámítását elvégezni, ugyanis amennyiben nagyon valószínűtlennek látszó értékeket kapunk, ismét döntési helyzetbe kerülünk. Vagy megkíséreljük a helytelennek látszó adatok valamiféle korrekcióját, vagy a források egy részét csekély megbízhatóságuk miatt inkább kivesszük a vizsgálatból. (Alighanem jobban járunk, ha megbízható adataink vannak egy kisebb területre, mint megbízhatatlanok egy teljes megyére vonatkozóan.) Ha a járvány adatok korrekcióján túljutottunk, akkor következik a járvány tényleges súlyának megállapítása, értékelése és az összehasonlító vizsgálatok elvégzése. A legnagyobb problémát (és a legtöbb munkát) ebben az esetben a járvány előtti és utáni népmozgalom, illetőleg a mutatók alapját képező népességnagyság adatok összeállítása jelenti. A Kárpát medence vonatkozásában ugyanis az 1784-1787 évi első népszámlálást, illetőleg a (községsorosan nagyobbrészt nem ismert) 1772-1783 között készült léleköszszeírásokat megelőzően település szintű népesség adatokkal csak kivételes esetekben rendelkezünk, a népmozgalmi adatok használható minőségű, megyénkénti hivatalos öszszesítése pedig csak 1851-ben kezdődött meg. 2 2 Vagyis a mai Magyarország területén kívül álló területekre, valamint az 1828 előtti időszakra vonatkozóan az anyakönyvi adatok is csak a maguk természetes formájában (eredetiben vagy fílmmásolatban) állnak rendelkezésre, átírásukra, adatbázisba szervezésükre a szomszédos államokban (a régi adatokra itthon sem) eddig nem történt kísérlet, szemben Angliával, Németországgal, vagy a Skandináv államokkal. A hiányzó anyakönyvi adatok sorozata természetesen csak fáradságos munkával pótolható, ezért célszerű ilyen esetben — amennyiben lehetséges — valamilyen mintavétellel próbálkozni. A népességszámra vonatkozó adatok szükség esetén pótolhatók a házak számával (amennyiben az megállapítható), illetőleg végszükség esetén megpróbálkozhatunk a népességszám becslésével is. Utóbbira nézve felhasználhatók egyrészt az adózó háztartások nem adózók mértékével korrigált adatai, valamint a 18-19. század pontosabb népességszámai alapján, a kamatos kamat elvét véve figyelembe kiszámított népességnövekedési ütemek. (Célszerű a kettőt párhuzamosan, egymással egybevetve alkalmazni.) Becslések alatt azonban semmi esetre sem a kizárólag az adózó háztartásokra vonatkozó, ötletszerűen megállapított szorzószámokat értjük, szorzószámot értünk, hanem a népességnövekedés, a laksürüség és a háztartásszerkezet vizsgált időszakhoz közelálló ismeretén nyugvó körültekintő számításokat elvégzését. Összegezés A fentiekben röviden megkíséreltük áttekinteni, főként a pestis- és kolerajárványok vizsgálata során szerzett tapasztalataink alapján a hagyományos világ halandósági katasztrófáinak demográfiai elemzése során előálló nehézségeket, és egyúttal javasoltunk néhány módszert a problémák egy részének megoldására, a források hiányainak, illetve minőségi problémáinak áthidalására. A puding minőségének tesztelésére vonatkozó régi angol mondásra utalva azt kell mondanunk, hogy természetesen az eredmények minősége az, 2 : Az 1772 és 1783 közötti lélekösszeírások (Conscriptio Animarum), illetve az 1804 és 1847 közötti nem nemesek összeírása (Conscriptio Ignobilium) során történetek kísérletek a népmozgalmi adatok bekérésére is, azonban eddig nem találtunk olyan jelentésre, amely a későbbiekkel összehasonlítva reális nagyságrendeket adott volna. 14
