Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FARAGÓ TAMÁS: A járvány és A források egy történeti demográfus szemével (Adalékok a hagyományos demográfiai rendszer vizsgálatához)
Szemben az adóügyekkel, végrendeletekkel, birtokiratokkal, az egyes családok származását bizonyító dokumentumokkal vagy a katonaállítási ügyekkel, ezekre az iratokra utólag már senki sem volt kíváncsi. Csak koloncot jelentettek mind a hivatalok, mind az iratok őrzésére hivatott levéltári szervezet számára. Az az érzésünk, hogy ez vezetett oda, hogy a pestis- és kolerajárványokkal, valamint a himlővel kapcsolatos iratok és oltási jegyzékek túlnyomó többségét az idők folyamán kíméletlenül kiselejtezték. Csak esetlegesen, véletlenszerűen maradt fenn belőlük az utókor számára egy-egy töredék. Talán annyi lehet a vigaszunk, hogy a kutató számára minden bizonnyal izgalmasabb a feladat, ha olyan „puzzle-jellegű" képet kell összeraknia, ahol biztosan tudja, hogy a szükséges elemek egy része örökre elveszett. Az alábbiakban megpróbálunk tehát néhány ötletet bemutatni, amelyek segítségével a nehézségek, adathiányok és pontatlanságok egy részén ismereteink és tapasztalatunk szerint túl lehet lépni. 1 2 Esetvizsgálatok Különösen a 18. század közepét megelőző időszak járványainak során találjuk szembe magunkat azzal a problémával, hogy igen hiányosak a számba jöhető források (bár, mint említettük, a selejtezések miatt egy-egy lokális vizsgálatnál ezzel később is számolnunk kell). A megoldást két irányban kereshetjük a nagyon forráshiányos járványok esetében. Egyrészt olyan társadalmi csoportok járványos időszakra vonatkozó adatait kísérelhetjük meg elemezni, amelyek az átlagosnál jobban dokumentáltak. (Ide sorolható az egyházak, a kolostorok, főúri udvarok népessége, a katonaság, a közép- és főnemesség, valamint az értelmiség, főleg a közigazgatási adminisztrációt végző hivatalnokok.) 1 3 Másrészt direkt források híján sokat segíthetnek a pénzügyek és a vagyonhoz kapcsolódó jogügyletek elemzései is a direkt források híján. A végrendeletek, adás-vételek, családi öröklések és osztozkodások, árvaszéki és gyámsági ügyek rövid időszak alatt történő megszaporodása egy-egy város vagy uradalom területén mind-mind utalhatnak egy halandósági katasztrófa méretére, időzítésére is annak ellenére, hogy főképp annak társadalmi-gazdasági hatásait tükrözik. 1 4 Általában a vagyonnal és a pénzügyekkel kapcsolatos forrásanyag eredetileg is bővebb és pontosabb volt, egyúttal jobban megőrződött, ezért gyakran sikeresen segítségül hívható. Máramaros megye esetében például a telkek pusztásodására vonatkozó infor1 2 A példák kapcsán jórészt máramarosi kutatásainkra támaszkodtunk. Vö. 2005. FARAGÓ, 2008. Továbbá: FARAGÓ TAMÁS: Humanitárius katasztrófák Máramaros vármegyében a középkortól az első világháborúig I. Történeti demográfiai évkönyv 6. (2005.) (Továbbiakban: FARAGÓ, 2005.) 19-78. FARAGÓ TAMÁS: Adatok a pestisjárványok magyarországi történetéhez: a máramarosi példa. Korall 8/30 (2007) (Továbbiakban: FARAGÓ, 2007.) 19-60. E mellett a nyugat-európai példák lehetnek még hasznosak számunkra. (Ezek irodalmát Id. a továbbiakban!) 1 3 Néhány példa: EMERY, RICHARD W: The Black Death of 1348 in Perpignan. Speculum (1967) 42, no. 4: 611623. BIRABEN, JEAN-NOEL : La mortalité des éveques siégeant entre 1220 et 1458 sur le territoire actuel de la France. In: La mesure des phénoménes démographiques. Hommage á Louis Henry. Paris, 1977. 467-480. A korai időszakból vett példák nem véletlenek. Benyomásunk szerint a források fennmaradását, részletességét és megbízhatóságát tekintve a 16-17. századi Magyarország inkább a 14-15. századi nyugat-európai társadalmakkal vethető össze. 1 4 COHN, SAMUEL К. JR.: The Black Death: end of a paradigm. American Historical Review (2002) 107, no. 6: 718-729. Vö. BLOCKMANS, W. P.: The social and economic effects of plague in the Low Countries. Revue Beige de philologie et d'histoire (1980) 58: 833-863. SMAIL, DANIEL LORD: 1996. Accomodating plague in medieval Marseille Continuity and Change И. 1 1 — 4 2 , 10
