Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - MÉRLEG - A tanácsrendszer adatai Csongrád megyében és Szegeden Szerk.: BLAZOVICH LÁSZLÓ Szeged, 2007. (ANTAL TAMÁS)

hűen nyomon követi, hozzásegítve a kutatót a közigazgatási szervezet belső tagozódásának megismeréséhez. Szeged vonatkozásában például nem csupán a végrehajtó bizottság (vb) elnökei (1971-től tanácselnökök), valamint a vb elnökhelyettesek és a vb titkárok nevei és hivatali adatai tárulnak elénk, hanem a tanácsi szervezeten belül az egyes (fő)osztályok vezetőinek megnevezése is széles körben hozzáférhetővé válik. Ezen túlmenően megismerhetjük az egyes osztályok hatáskörének változásait is. Összességében Szeged esetében tizennyolc tanácsi szervezeti főosztály személyi állományának és alakulásának históriáját követi nyomon a kötet, amelyből a hatásköri kompetenciákra és az általuk megvalósítandó állami célokra is könnyen következtethetünk. A szerzők figyelmet fordítottak ezek mellett Szeged város kerületeinek tisztségviselőire is 1954 decembere és 1871 májusa között (lényegében a második tanácstörvény hatályának időszakában). E megyei jogú városon túl Csongrád megye valamennyi közigazgatási területi egységének adatállománya is megtalálható a könyvben hasonló rendszerbe foglalva Algyőtől Zsombóig. Hazánkban az 1950. évi 1. tv. hívta életre a tanácsrendszert, amely a korábbi vármegyerendszerünket váltotta fel — valójában sok mindent megőrizve annak elemeiből. Ezt az 1954. évi X. tv., majd az 1971. évi I. tv. követte. A harmadik tanácstörvény már megpróbált — az elvek szintjén — önkormányzati „színezetet" vinni a közigazgatásba. A struktúra hierarchikus jellemzői, a központi irányítottság és a hatalmi ágak szétválasztásával szemben álló jelleg lényegében azonban nem változott. A szisztéma alapja éppen a teljes centralizáció volt, a felső szintű állami irányítás közvetlen befolyása az államszervezet minden elemébe. A kötetben bemutatott végrehajtó bizottság a tanács — mint képviseleti szerv — által választott és létrehozott testület volt, amelynek mint végrehajtó szervnek igazodnia kellett az őt életre hívó tanács jogi normáihoz és a felettes végrehajtó bizottság normatív és egyéb aktusaihoz (ún. pszeudo-normák). így a minisztériumok néhol közvetlen kapcsolatban álltak a megyei vb-kkel és a járási, illetve a városi/községi vb testületekkel. Mindezek mellett nem elhanyagolható a rendszer működése szempontjából a párt párhuzamos szervezetének befolyása sem. Az említett archontológikus részhez egy alfabetikusan rendezett jegyzék is társul, amely 119 oldalon keresztül ismerteti az első részben felemlített személyek neveit hivatali adataik megjelölésével. A hozzávetőleg ezerötszáz (!) név között sok „helyi ismerősre" bukkanhatunk. Közülük számosan még ma is élnek. Ez volt az oka, hogy az adatvédelmi országgyűlési biztos állásfoglalásában személyes adataik közléséhez nem járult hozzá, amely eljárás a történeti kutató számára jelentős információhiányhoz vezetett. Mivel az adatgyűjtés a törvény által a közzététel szempontjából védett személyes adatokra is kiterjedt, a létrejött adatbázis a levéltárban a kutatók számára — korlátozottan ugyan —, de tudományos célból hozzáférhető. A készülő Szeged története sorozat ötödik kötetéhez mind a most közzétett/közzétehető adatok, mind a teljes adatbázis információi jelentős információkkal szolgálhatnak. A mű egyébként jól egészíti ki Szilágyi György Ahogy a Torony alatt láttam és megéltem... című tanulmánykötetének vonatkozó írásait — melyet szintén a Csongrád Megyei Levéltár jelentetett meg még 2003-ban —, s e két munka karöltve országos szinten is példaértékű módon ad hiteles körképet a működő tanácsrendszer intézményeiről. A bonyolult működésű tanácsrendszer megismerése nélkülözhetetlen volna korunk embere számára is, hiszen mindennemű politikai szólamok ellenére megkerülhetetlen ré92