Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - CSEH GÉZA: A francia elnök magyarországi gyökerei... Föglein Antal főlevéltárnok szakvéleménye a nagybócsai Sárközy család szolnoki ágának leszármazásáról és címeréről (Forrásközlés)

A Sárközyek Szolnokon A dédapa és a nagyapa hosszú időn át a város köztiszteletben álló tanácsnokai voltak, a helyi közélet megbecsült személyiségeinek számítottak. Az idősebb Sárközy még Ermihályfalván nevelkedett, a középiskolát Debrecenben végezte és 1888-ban költözött Szolnokra. 40 éves közszolgálat után, mint helyettes polgármester vonult nyugdíjba. Ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy 1933. szeptember 26-án bekövetkezett halálakor a magyarországi városok polgármestereinek egész sora fejezte ki levélben őszinte részvétét.

4 Fia, iff abb Sárközy György több éves frontszogálat után 1919-ben jogi diplomát és doktorátust szerzett, majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szolgálatába lépett. 1921-ben megnősült, csáfordi Tóth Katalint vette feleségül és egyúttal reverzálist adott, vagyis belegyezett, hogy valamennyi gyermekét felesége vallása szerint, katolikusnak kereszteljék.

5 1927-ben dr. Sárközy Györgyöt Szolnok város tanácsnokává választották. A város építési és kulturális ügyeit intézte A színház újjáépítésében, a Tisza-part és a Művésztelep parkosításában jelentős érdemeket szerzett. Ám ő felelt a városrendezési- városfejlesztési célokra fordított Speyer-kölcsön visszafizetéséért is.

6 1935-ben a kölcsön felhasználásával és más anyagi visszaélésekkel kapcsolatos sikkasztási ügyre derült fény. Bár az újságokban évekig tárgyalt és a városházi ellenzék által jócskán felnagyított szolnoki panamáért elsősorban Tóth Tamás polgármestert tették felelőssé, a városi vezetés többi tagjával együtt Sárközy György is lemondott állásáról és harctéri szolgálati éveinek beszámításával fiatalon nyugdíjba vonult. 1938-ban a család már Budapesten, a Honvéd utcában lakott. Innen a budai oldalra, a Keleti Károly utca 4. számú épületbe költöztek. A családfő 1946-ban a Zománc és Vasáru Kft. budapesti cég ügyvezető igazgatója volt,

x 1948 januárjában azonban, 52 éves korában elhalálozott. Földi maradványait Szolnokon, a ma is meglévő és szépen gondozott családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Mivel dr. Sárközy György testvérei Szolnokon laktak, valószínűleg ezek utódai közül néhányan ma is élnek a városban. Felkutatásuk és a leszármazottak személyes kapcsolatának feltárása azonban újságírói és semmiképpen sem levéltárosi feladat. Sárközy Pál, az elnök édesapja iskolai tanulmányait bizonyára Szolnokon kezdte, de a középiskolát Budapesten végezhette, majd 1948ban, apja, dr. Sárközy György halála után Franciaországba távozott. További sorsát ismerjük, mivel kalandos életéről és sikertelen házasságáról bőven cikkezett a franciaországi és a magyarországi sajtó. Homályos részletek persze ezen túlmenően is maradtak a család történetében. Az alattyáni 700 holdas Sárközy birtokról terjesztett szóbeszédet egykorú levéltári iratok és hiteles statisztikai kiadványok nem igazolják. Az 1920-1930-as években szerkesztett gazdacímtárakban a 100 kh-nál vagyonosabb alattyáni birtokosok névsorából hiányzik a Sárközyek neve. Fellelhetőek viszont a dr. Sárközy György tanácsnok nejével, csáfordi Tóth Katalinnal rokon Maár-Tóth család több, mint 300 holdas földingatlanának adatai. Az 4 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban JSzML.) V. 474. a. Szolnok város polgármesterének iratai 10428/1933. 5 JSzML. XXXIII. 2. Szolnok város házassági anyakönyve 1921/209. 6 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene II. Szerk.: SCHEFTSIK GYÖRGY Pécs, 1935. 251. 7 JSzML. V. 474. a. 1500/1943. 8 Budapest Főváros Levéltára VII. 182. Somogyi Béla közjegyző iratai 850/1946. A dokumentumra A. Varga László, a BFL. főigazgatója és a munkatársai hívták fel figyelmemet. 75