Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - MÉRLEG - Dokumentumok a keszthelyi agrárfelsőoktatás történetéből. Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 1906-1945. Összeállította: POR CSILLA-ZSIDI VILMOS Keszthely 2008. (KURUCZ GYÖRGY)

let bővítésére kiírt versenytárgyalás, illetve az épületgépészeti, műszaki, s egyéb munkák költségkalkulációjának dokumentációja. Ehhez az időszakhoz kötődik a Tejgazdasági Tanszék fejlesztése is, melynek részeként az igazgatóság az 1929. évi mezőgazdasági kiállításon bemutatott legmodernebb fejőgép beszerzését határozta el. Az egyes tanévekről készített beszámolók a szakoktatási tevékenység összefoglalása mellett arra is bőséges példával szolgálnak, hogy a tanári kar a szervezett és intézményes oktatási kereteken túlmenően rendszeres tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat tartott gyakorló gazdák vagy az érdeklődő nagyközönség számára. Mindamellett jóval kevesebb, összesen hat irat került közlésre a II. világháború időszakából. Ezek között említhetjük a Kassán újból megszervezendő gazdasági akadémiával kapcsolatos feladatokat és elképzeléseket tartalmazót, valamint a Magyarország német megszállását követő nyilas hatalomátvétel egyik jellemző dokumentumát, Szálasi Ferenc feltétlen követését előíró esküszöveget, továbbá az akadémia evakuálását meghatározó 1944. december 29-én kelt központi rendeletet. A kiadványt Csorna Zsigmondnak a szakoktatási, igazgatási, társadalomtörténeti szempontokat egyaránt vizsgáló, összesen tizenhat oldal terjedelmű átfogó tanulmánya vezeti be a gazdasági akadémiák magyarországi szerepéről és jelentőségéről. A kötetben közölt iratokat kronologikus rendben, szöveghűen, a korabeli ortográfia alapján, rövid tartalmi összefoglalással, valamint a megfelelő levéltári jelzet feltüntetésével adták közre a szerkesztők. Mellékletként tanári archantológiát, névmutatót, továbbá 18 facsimilét, valamint hat darab, a diákhagyományokat illusztráló, így az 1930-as évek végén, 1940es évek elején készült „sárgulási" fotókat csatoltak. Egyetlen megjegyzésként említhetjük, hogy a kötet szélesebb körű használhatóságát segítette volna, ha a klasszikus történeti forráskiadványokhoz hasonlóan а közölt dokumentumokhoz annotáció is kapcsolódott volna. Kurucz György 93