Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - JAKAB RÉKA-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: AZ Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban
ról, levelezésekről (amelyek a levéltár nagyobb és eddig kiaknázatlan részét képezik) csupán alapinformációink voltak. A Magyarországon elpusztult, illetve a töredékes iratok pótlására és kiegészítésére az NKA Levéltári Kollégiumának pályázati támogatásával 2007 őszén kaptunk lehetőséget. Ennek keretében végeztük el Pozsonyban a cseszneki uradalom Veszprém megyei településekre vonatkozó 17-18. századi iratainak darab szintű feltárását és jegyzékeinek összeállítását. Az Esterházy-család cseszneki ágának birtoklás- és levéltártörténete Az Esterházy- család cseszneki ága a 17. század közepén vált ki az öregebb fraknói ágból. Alapítója Esterházy Dániel (1585-1654) királyi kamarai tanácsos volt. 7 A Veszprém megyei Csesznek várát és a hozzá tartozó uradalmat II. Ferdinándtól kapta 1636-ban a Habsburgok iránti hűsége és a török elleni harcokban nyújtott érdemei elismeréseként. 8 A korszak nagy jószágszerzői között is kivételes hely illeti meg. A donatio szerint az uradalomhoz tartozott a Bakony erdőterületének nagy része és a török hódoltságot átvészelt települések többsége: Csesznek, Oszlop, Szentkirály és a hozzá tartozó Hajmás és Koromla puszta, Réde, Acsteszér, Csetény, Dudar, Esztergár, Olaszfalu, Szentlászló a hozzá tartozó Kenyeri pusztával, Gyirót, Románd, Sikátor és a hozzá tartozó Ság puszta, Szombathely a hozzá tartozó Nyék és Börzse pusztákkal. A cseszneki uradalom volt az új családi ág legnagyobb gazdasági birtoka. 9 Esterházy Dániel őseitől örökölte a galántai birtokot, amelyet a család cseszneki ága a 20. század elejéig megtartott. Esterházy Dániel idősebbik fia, János (1625-1692) apjához hasonlóan részt vett a törökellenes harcokban (Buda 1686-os, Palota 1687-es visszafoglalásában). Csesznek kapitánya, 1659-1688 között Győr várának parancsnoka volt. Ebből az időből maradt meg pozsonyi levéltárukban Montecuccoli győri főparancsnok néhány hozzá írt levele. 10 János fia, Esterházy I. (bakonyi) Ferenc (1670-1746) cseszneki és győri várkapitány, Fejér vármegye főispánja tette lakhatóvá a cseszneki várat, maga is sokat tartózkodott itt. Nagy szerepe volt a birtokait irányító gazdasági-igazgatási szervek kiépítésében. 1 1 A család levéltárát (gyűjteményeivel együtt) haláláig itt helyezte el. О az utolsó a család tagjai közül, aki Csesznek várában lakott. 1 2 Esterházy Dániel fiatalabbik fia, Mihály (1629-1686) első feleségével, Darabos Máriával együtt a cseszneki ágnak főleg Vas és Zala megyei jószágait gyarapította. Ekkor került a család birtokába a Vas megyei Nádasd, Bokrács, Szőce, Dereske, Hollós, Szentkirály valamint a Zala megyei Bagonya, Palkonya, Dobrony, stb. javadalmai. 1 3 7 Eszterházy Ferenc Pozsony megyei alispán és Illésházy Zsófia három fia, három családi ágat hívott életre: Miklós nádor (1583-1645) a fraknói öregebb, hercegi ág; Dániel a cseszneki ág; Pál a zólyomi ág megalapítója. 8 GR. ESTERHÁZY JÁNOS: AZ Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest, 1901. 177. 9 Szlovák Nemzeti Levéltár (továbbiakban: SZNL) Az Esterházyak cseszneki ágának közös levéltára (továbbiakban: Ecskl) I.B. Fasc. 37. Nr. 7-8, 13, 15-16. A cseszneki uradalom adományozására, osztályára birtokba való beiktatására vonatkozó iratok. 1 0 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 35. Nr. 17. 1 1 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 35. Nr. 6-35. 1 2 VEML XV. 2.d. A veszprémi Bakonyi Múzeumtól átvett történelmi iratgyűjtemény. Nr. 41. Esterházy Erzsébet: Cseszneki vár története. 1926. 1 3 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 11-20, A Darabos család Vas és Zala megyei birtokaihoz kapcsolódó oklevelei; Fasc.23. Hollós, Vajdafalva és Olad, Fasc. 24. A szentkirályi birtokok; Fasc. 30-33. Sár, Sitke és Megyes. 19
