Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - JAKAB RÉKA-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: AZ Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban

JAKAB RÉKA-MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA AZ ESTERHÁZY-CSALÁD CSESZNEKI ÁGÁNAK IRATAI A SZLOVÁK NEMZETI LEVÉLTÁRBAN A pozsonyi feltáró munka előzményei Az Észak-Dunántúl és különösen Veszprém megye török hódoltság utáni birtoklás- és társadalomtörténetét nem lehet az Esterházy-család levéltára/levéltárai nélkül kutatni. A 17. század közepétől megyénk legnagyobb birtokosa lett az Esterházy-család. Négy uradalmat birtokolt: a pápait, a devecserit, az ugodit és a csesznekit. Az első hármat Pápáról igazgatták, amelyhez Pápa és Devecser mezőváros, valamint 19 lakott falu és számos puszta tartozott. A cseszneki uradalom 11 lakott faluból állt (Acsteszér, Csesznek, Lókút, Gyirót, Magyar szentkirály, Németszentkirály, Magyarszombathely, Németszombathely, Szentlászló, Réde és Sikátor). A pápai „archívum", az Esterházy-család ifjabb, fraknói grófi ágának levéltára a háború alatt, majd az 1956-os pusztulás következtében legnagyobbrészt megsemmisült. Az Esterházy-uradalmak közül a pápai és cseszneki uradalmak Magyarországon őrzött iratai jórészt elhamvadtak. A megmaradt részeket a kisebb családi levéltárak fondjai közé helyezték el, melyekhez az ugodi plébániáról az 1950-es években beszállított lajstromozott iratok és leveleskönyvek, valamint a devecseri domíniumból megmaradtak csatlakoztak. Csupán töredékes — bár nagyon értékes — Esterházy-uradalmi iratok kerültek a Veszprém Megyei Levéltár

1 és a pápai Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményébe.

2 Források hiányában szinte semmit nem tudunk a cseszneki uradalom működéséről és az uradalomhoz tartozó települések történetéről. Míg kiváló feldolgozások születtek a tatai és gesztesi

3, a csákvári

4 és a pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom működéséről

5, gazdálkodásáról, addig a cseszneki uradalom esetében ez nem mondható el. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után fellendülő helytörténetírás sem tudott eredményeket felmutatni ezen a területen.

6 Az Esterházy-család cseszneki ágának felvidéki birtokain megmaradt archívuma a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. A Pozsonyban őrzött dokumentumokról csak részben készült biztonsági másolat a Magyar Országos Levéltárban, amely a család okleveleit és jogbiztosító iratait tartalmazza, de az uradalom községeit érintő birtokigazgatási iratok1 Veszprém Megyei Levéltár (továbbiakban: VEML) XI. 602. A gr. Esterházy-család pápa-ugud-devecseri uradalmának iratai. 2 Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa. Estreházy Ferenc levelei: ltsz.: 75.96.13. 3 SZABAD GYÖRGY: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdáslkodásra. Budapest, 1957. FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom megszervezése a 18. század első felében. In. Komárom-Esztergom megyei Múzeumok Közleményei 4. Tata, 1991. 53—75. 4 FÜR LAJOS: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870-1914. In. Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. Budapest, 1969. 5-11. 5 FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In. Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa, 1994. 225-286. LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében. Pápai Múzeumi Értesítő 7/1997. Pápa, 2002. 109-123. 6 MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Helytörténeti kiadványok Veszprém megyében (1990-2006) Honismeret 2007/3. 90-97. 18