Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - SZABADI ISTVÁN: A magyarországi egyházi felsőoktatási intézmények levéltári anyaga

SZABADI ISTVÁN A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRI ANYAGA Az 1995. évi LXVI. (levéltári) törvény az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltárát állami szaklevéltárnak minősítette, melynek illetékességi köre a fenntartó szerv levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki. A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények jó részét egyházak által működtetett főiskolák és egyetemek teszik ki. Ezek túlnyomó többsége kizárólag hittudományi és hitéleti képzést folytat, némelyikük több évszázados múltra tekinthet vissza, ezek működésük során gazdag és igen értékes levéltári iratanyagot hoztak létre és őrzik is azt a nyilvános levéltárként bejegyzett egyházi levéltárakban. Az említett levéltári törvény szerint a nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi levéltár azonban gyűjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is. Ezzel a szabályozással a törvény egy évszázadok óta meglévő gyakorlatot ismer el, másrészt lehetőséget ad az 1990 után újonnan alapított egyházi iskolai iratanyag átvételére is

1. Az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma után megnőtt 1990. Az egyházi felsőoktatásra korábban főleg lelkész-, illetve hittudományi képzést folytató főiskolák és teológiai akadémiák voltak jellemzőek. A kilencvenes években kezdeményezések indultak az állami és egyházi felsőoktatás újraegyesítésére {Debrecenben a Református Hittudományi Egyetem társult tagja a Debreceni Egyetemnek), illetve a kárpótlásáról rendelkező törvény értelmében jó néhány tanítóképző főiskola került egyházi fennhatóság alá (pl. Zsámbék, Esztergom, Debrecen). Ez a folyamat az önálló, államtól független egyházi felsőoktatást erősítette. A legjelentősebb fejlemény azonban az egyházi alapítású egyetemek létrehívása volt. Ezek közül a legnagyobb, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ma már bölcsészettudományi és jogi karral teljes képzést kínál a hallgatóknak (Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Információs Technológiai Kar, Vitéz János Kar, Kánonjogi Posztgraduális Intézet). A református egyház által alapított hasonló jellegű intézmény a Károli Gáspár Egyetem (Hittudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar)

2. 1 Utóbbi esetben érdemi tevékenységet még alig fejtettek ki egyházi levéltáraink. LAKOS JÁNOS: Jelentés a levéltárakról, 2003. Levéltári Szemle (54), 2004/2. melléklet. 2 Kizárólag hittudományi és hitéleti képzést folytató egyházi intézmények: Baptista Teológiai Akadémia, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Egri Hittudományi Főiskola, Esztergomi Hittudományi Főiskola, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Győri Hittudományi Főiskola, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Pápai Református Teológiai Akadémia, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Szegedi Hittudományi Főiskola, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Nyíregyháza). Világi és hittudományi, hitéleti képzést is folytató egyházi egyetemek a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, főiskolák: Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác), Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen), Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Wesley János Lelkészképző Főiskola (Budapest). Kizárólag világi képzést folytató egyházi főiskola a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (Esztergom). 50