Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - VARGA JÚLIA: 50 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára

említendő, hogy 1989-ben a Levéltár letéti formában megszerezte a Történelem Segéd­tudományai Tanszéken őrzött Sickel-gyűjtemény 112 db-os oklevélgyűjteményét, amelyben 104 db Mohács előtti oklevél található. Ezt a gyűjteményt a Levéltár a tanszék diplomatikai és paleográfiai szemináriuma számára helyben rendelkezésre bocsátotta, ezzel is rendszeresen segítve az egyetemen folyó történész- és levéltáros képzést. Egy évtized iratgyarapodását és feldolgozását ismertette a repertórium második kötetének 1999-es megjelenése, amely már 109 fond és 1037 fm iratanyag raktári jegyzék szintjéig történt leírását tartalmazta. 8 Az ezredforduló után az ELTE-en hatalmas változások zajlottak le: az országos fel­sőoktatási integráció keretében jelentős strukturális átalakulások mentek végbe, amely­nek során az egyetem több karral gyarapodott, számos átszervezés folytán szervezetét racionalizálták, az iratképzés legalacsonyabb szintjét, a tanszéki iratkezelést megszüntet­ték. Mindez nagymértékben érinti a levéltári anyag szerkezetét is: egyes fondok lezárul­tak, ugyanakkor újak keletkeztek. Az ELTE Levéltára számára is fontos kérdés az elektronikus iratok terjedése, amely­lyel hamarosan szembe kell néznie, hiszen 2007-től a központi igazgatási egységekben bevezették az elektronikus iratkezelést, amit 2009-től az egész egyetemre kiterjesztenek. Tudományos munka Az egyetemi levéltárak nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelyei, hanem egyben az egyetem- és tudománytörténeti kutatások központjai, illetve koordinálói. Az ELTE Le­véltárában az ilyen típusú kutatások a megalakulás után mintegy két évtizeddel kezdőd­tek el, addig sem személyi, sem tudati feltételei nem voltak meg ennek. Magyarorszá­gon a felsőoktatástörténeti kutatások kezdetei az 1960-as évek végére nyúlnak vissza, ekkortájt a nyugati országokban már jóval előrehaladottabb volt az egyetemi anyagok kutatása, forráskiadványok, tanulmánykötetek publikálása. Az ELTE Levéltára az 1970­es évek közepén indította útjára, az egyetem történetére vonatkozó Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből című sorozatát, amelyben 1989-ig 10 kötet je­lent meg. A szaklevéltárrá alakulástól (1983) a levéltár személyi állományának javulása következtében napjainkig rendszeres gyakorlattá vált, hogy a szakirányú, általában törté­nelem-levéltár szakos diplomával rendelkező levéltárosok a szűken vett levéltári felada­tok mellett az egyetem történetével kapcsolatos tudományos tevékenységet folytatnak. Az említett sorozat nemcsak számukra, hanem valamennyi az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem történetével foglalkozó tudományos kutatónak publikálási lehetőséget kí­nált. A rendszerváltás után, az anyagi feltételek javulása okán is, felgyorsult a könyvki­adás, 1990-től a sorozat újabb kötetei jelentek meg, napjainkban a 25. kötetnél tart. A sorozatban forráskiadvány, tanulmánykötet, adattár, monográfia egyaránt helyet kapott. Még 1989 előtt a Levéltár igazgatója elkezdte azt a kutatást, amelynek során feltárta és összegyűjtötte a bécsi egyetemen a 19. század első felében tanult magyarországi diá­kok adatait, összeállította névsorukat. A bécsi egyetem levéltárában elkezdődött kutatás néhány éven belül a magyar peregrináció nagyszabású alapkutatási projektjévé szélese­dett, amely a különböző európai egyetemeken az újkorban (1526-1918) tanult magyaror­szági diákok teljes adattárának összeállítását célozta meg. A Szögi László által elindított 8 Kiss JÓZSEF MIHÁLY-SZÖGI LÁSZLÓ-VARGA JÚLIA: AZ Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára 1635-1990. II. kötet. In: Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 20. Budapest, 1999. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom