Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - VARGA JÚLIA: 50 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára
említendő, hogy 1989-ben a Levéltár letéti formában megszerezte a Történelem Segédtudományai Tanszéken őrzött Sickel-gyűjtemény 112 db-os oklevélgyűjteményét, amelyben 104 db Mohács előtti oklevél található. Ezt a gyűjteményt a Levéltár a tanszék diplomatikai és paleográfiai szemináriuma számára helyben rendelkezésre bocsátotta, ezzel is rendszeresen segítve az egyetemen folyó történész- és levéltáros képzést. Egy évtized iratgyarapodását és feldolgozását ismertette a repertórium második kötetének 1999-es megjelenése, amely már 109 fond és 1037 fm iratanyag raktári jegyzék szintjéig történt leírását tartalmazta. 8 Az ezredforduló után az ELTE-en hatalmas változások zajlottak le: az országos felsőoktatási integráció keretében jelentős strukturális átalakulások mentek végbe, amelynek során az egyetem több karral gyarapodott, számos átszervezés folytán szervezetét racionalizálták, az iratképzés legalacsonyabb szintjét, a tanszéki iratkezelést megszüntették. Mindez nagymértékben érinti a levéltári anyag szerkezetét is: egyes fondok lezárultak, ugyanakkor újak keletkeztek. Az ELTE Levéltára számára is fontos kérdés az elektronikus iratok terjedése, amelylyel hamarosan szembe kell néznie, hiszen 2007-től a központi igazgatási egységekben bevezették az elektronikus iratkezelést, amit 2009-től az egész egyetemre kiterjesztenek. Tudományos munka Az egyetemi levéltárak nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelyei, hanem egyben az egyetem- és tudománytörténeti kutatások központjai, illetve koordinálói. Az ELTE Levéltárában az ilyen típusú kutatások a megalakulás után mintegy két évtizeddel kezdődtek el, addig sem személyi, sem tudati feltételei nem voltak meg ennek. Magyarországon a felsőoktatástörténeti kutatások kezdetei az 1960-as évek végére nyúlnak vissza, ekkortájt a nyugati országokban már jóval előrehaladottabb volt az egyetemi anyagok kutatása, forráskiadványok, tanulmánykötetek publikálása. Az ELTE Levéltára az 1970es évek közepén indította útjára, az egyetem történetére vonatkozó Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből című sorozatát, amelyben 1989-ig 10 kötet jelent meg. A szaklevéltárrá alakulástól (1983) a levéltár személyi állományának javulása következtében napjainkig rendszeres gyakorlattá vált, hogy a szakirányú, általában történelem-levéltár szakos diplomával rendelkező levéltárosok a szűken vett levéltári feladatok mellett az egyetem történetével kapcsolatos tudományos tevékenységet folytatnak. Az említett sorozat nemcsak számukra, hanem valamennyi az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetével foglalkozó tudományos kutatónak publikálási lehetőséget kínált. A rendszerváltás után, az anyagi feltételek javulása okán is, felgyorsult a könyvkiadás, 1990-től a sorozat újabb kötetei jelentek meg, napjainkban a 25. kötetnél tart. A sorozatban forráskiadvány, tanulmánykötet, adattár, monográfia egyaránt helyet kapott. Még 1989 előtt a Levéltár igazgatója elkezdte azt a kutatást, amelynek során feltárta és összegyűjtötte a bécsi egyetemen a 19. század első felében tanult magyarországi diákok adatait, összeállította névsorukat. A bécsi egyetem levéltárában elkezdődött kutatás néhány éven belül a magyar peregrináció nagyszabású alapkutatási projektjévé szélesedett, amely a különböző európai egyetemeken az újkorban (1526-1918) tanult magyarországi diákok teljes adattárának összeállítását célozta meg. A Szögi László által elindított 8 Kiss JÓZSEF MIHÁLY-SZÖGI LÁSZLÓ-VARGA JÚLIA: AZ Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára 1635-1990. II. kötet. In: Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 20. Budapest, 1999. 37
