Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - Kiss MÁRTON: A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség és az egyetemi levéltárak kiadványsorozatai

A vegyes tematikájú sorozatok bemutatása után végül néhány szót kell ejtenem az egyetlen tematikus egyetemi levéltári kiadványsorozatról is. Az 1980-as évek második felében indult meg az ELTE Levéltárában a magyarországi diákok újkori külföldi egyetemjárásának a kutatása. Bátran állíthatjuk, hogy a Szögi László vezette, az ELTE Levéltára munkatársaiból és másokból álló munkacsoport mára a hazai peregrináció-kutatás egyik meghatározó műhelyévé vált. A kutatócsoport célja, hogy az 1526-1918 közötti időszak magyar peregrinációjának teljes adatbázisát összeállítsa. Az elért eredmények közlése céljából indította el az ELTE Levéltára a Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban című sorozatát. 1994 és 2007 között a sorozatnak 16 kötete jelent meg, amelyekben kb. 180 intézmény, hozzávetőleg 80 000 magyarországi születésű hallgatójának az adatait sikerült feldolgozni. A hazai újkori peregrináció legfontosabb célállomásai a Habsburg Birodalom, ezen belül is Bécs, valamint a német birodalom egyetemei és főiskolái voltak. A kutatás ezekben az intézményekben indult meg először, de ma már a svájci, hollandiai, lengyel, baltikumi, angol, skót és itáliai egyetemeken megfordult magyarországi hallgatókról is rendelkezünk adatokkal. Mivel a sorozat egyes darabjai egy nagyobb kutatási program részeredményeit publikáló kiadványok, a kötetek mind szerkezetükben, mind az adatok közlése tekintetében nagyon sok hasonlóságot mutatnak. Az egyes kiadványok bevezetői a kötetben tárgyalt korszak felsőoktatás-történeti, illetve intézménytörténeti összefoglalásaival kezdődnek. Ezt a forrásokból nyert adatok (létszámok, a hallgatóság társadalmi rétegződése, felekezeti, születési hely szerinti megoszlása, nemzetiségi összetétele, előtanulmányai stb.) alapján készült elemző tanulmányok követik. Külön mellékletben vagy a szöveg között elhelyezve megtalálhatók az adatok táblázatos, vagy grafikai statisztikái is. Mint ahogy egyetlen tudományos igényű munkából, ezekből a kötetekből sem hiányzik az irodalomjegyzék. Minden kötetben szerepel a források közlésének a módja. Ez tájékoztat többek között a felvett adatokról, a kötet adattárának szerkezeti felépítéséről, a születési helyeknél alkalmazott kódszámokról, az adattárban használt rövidítésekről. A hatalmas névanyagban való eligazodást személy- és helynévmutatók segítik. Az egyes adattárakban az alábbiakban felsorolt adatok szerepelnek: • név, lehetőség szerint a különböző névvariációk feltüntetése, eredeti betűhív formában • születési hely a matrikulába beírt formában, megadva a település későbbi magyar neve • a hallgató életkora, illetve lehetőség szerint napra pontos születési időpont • a szülő, vagy gyám foglalkozásának, társadalmi rangjának megjelölése az eredeti nyelven, betűhív formában • a vallás, ha ezt feltüntetik (ezt pl. az osztrák egyetemi rendszerben csak 1850 után tüntetik fel következetesen) • nemzetiség (1850 előtt szintén nagyon ritka) 26