Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - SZÖGI LÁSZLÓ: Egyetemi levéltárak Európában

így pl. Németországban hatalmas egyetemi központok jöttek létre, napjainkban immár 20-30 fakultással, míg a Habsburg Birodalom utódállamaiban egy széttagolt, több szak­egyetemből álló sajátos rendszerrel. Függetlenül azonban attól, hogy az egyetemi fejlő­dés milyen irányt vett, mindenütt ugrásszerűen megnőtt az egyetemi írásbeliség által lét­rehozott források mennyisége, és ezek archiválását az intézményeknek biztosítani kel­lett. Az egyetemek jellegéből következően a hallgatók későbbi pályafutása dönti csak el, hogy a tanulmányaikról fennmaradt feljegyzések jelentős tudományos vagy történeti ér­tékkel bírnak-e, vagy sem. Ebből következően az óriási mennyiségű egyetemi tanulmá­nyi jellegű nyilvántartást és iratanyagot feltétlenül meg kell őrizni, s kutathatóságáról gondoskodni szükséges. A magyar kultúrára hosszú évszázadokon keresztül a legnagyobb hatást a német tu­domány, a német egyetem gyakorolta. Ennek magyarázata részben a hazai polgárság je­lentős részének német származásában és a német kultúrához való erős kötődésében, a külföldi egyetemjárás dominanciájában és természetesen a német nyelvű Habsburg Biro­dalomhoz való tartozásában rejlik. A szűkebb értelemben vett birodalmi német egyetemi rendszer eltér a közép-európai szomszéd államoktól. A német széttagoltság következté­ben Németországban a 18. század végére több mint 30 intézményből álló egyetemháló­zat jött létre, s ezek között igen intenzív volt a hallgatók belső migrációja, ami többek között szellemi előkészítője lett a német egységnek is. A 19. század eleji átmenetei csök­kenés után e században a klasszikus és évszázados egyetemi centrumok (Tübingen, Hei­delberg, Göttingen, Leipzig stb.) mellett új, hatalmas egyetemi központok alakultak ki (Berlin, München, Bonn stb.), ahol a magyarországi méreteket messze meghaladó uni­verzitások működnek. A felsőoktatás- és egyetemtörténet Németországban a történettu­dományon belül önálló tudományterületté nőtte ki magát, amelynek jelentős egyetemi kutató intézetei vannak, például Münchenben és Eichstättben? Folyamatosan kerül ki­adásra az egyetemtörténeti kutatások bibliográfiája, 4 és természetesen a német levéltári szervezetben önálló egységet képeznek az egyetemi, illetve tudományos intézetek levél­tárai. A német levéltárosok egyesületének kiadványában" 1995-ben Németország terüle­tén összesen 70 egyetemi levéltárat soroltak fel. Würzburgban működik az Institut für Hochschulkunde, amelynek gyűjteményében az egyetemi életre vonatkozó kép- és fotó­anyag igen gazdag. A német egyetemi diákélethez szervesen tartoztak hozzá azok a sajá­tos diákegyesületek, amelyek kulturális és félkatonai programjaikkal sokáig meghatároz­ták a német diákság életét. E szervezetek legfényesebb korszaka az 1848-as forradal­makhoz kötődik, amelyben a bécsi akadémiai légió szerepe a magyar történelem iránt érdeklődők előtt sem ismeretlen. A német „Burschenschaftokra" vonatkozó levéltári anyag és irodalom egyaránt nagyon gazdag. 6 3 LAETITIA BOEHM és RAINER A. MÜLLER szerkesztette a német nyelvterület egyetemeit bemutató, kitűnő és jól illusztrált lexikont. Ld. Universitäten und Hochschulen in Deutschland, Österreich und der Schweiz. Düs­seldorf, 1983. 4 A legkorábbiak egyike: WILHELM ERMAN und EWALD HORN: Bibliographie der deutschen Universitäten. Leip­zig/Berlin, 1904. Újabban: EDWIN STARK: Bibliographie zur Universitätsgeschichte (1945-1971) Freiburg/München, 1973. és THOMAS PESTER: Geschichte der Universitäten und Hochschulen in deutschspra­chigen Raum von den Anfängen bis 1945 Auswahlbibliographie der Literatur der Jahre 1945-1986. Jena, 1990. 5 Archive und Archivare in der Bundesrepublik Deutschland, Österreich und der Schweiz 14. Ausgabe 1985/86. München, 1986. 136-142. és 189-190. 6 PETER KRAUSE: „ О alte Burschenherrlichkeit. " Die Studenten und ihr Brauchtum Graz-Wien-Köln, 1 979. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom