Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai: 2. rész / 26–36. o.

A Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete bonyhádi irodájának iratai A bonyhádi iroda iratanyaga részben irattípus, részben téma szerinti csoportokra épül. Az 1945. évi vegyes levelezés tartalmazza a telepítési hivatal április végétől június közepéig keletkező leveleit is, amelyek a volksbund vagyonokkal, elkobzással, kitelepítéssel, telepesek elhelyezésével foglalkoznak, az utasítások hangnemében. Bodor György működésének részletei is feltárhatók ezek alapján. A szövetkezeti irattár az alakulástól, 1945. június 70-től datálható. A telepítési hivatal munkájának folytatása azonban igazolható. A folytonosságot jelzik a címzések, mint Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Hivatala, Bonyhád, vagy egyszerűen a Bonyhádi Telepítési Hivatal. Az új szervezeti alakulat ügyvitelében a szövetkezeti mozgalom összefogása mellett a telepítés tennivalói is megragadhatók. E kettősség a fennállása egész időszakában jellemezte a szövetkezeti központot. Sajnos a baráti hangvételű levelek címzettjei és a levélírók kiléte nem minden esetben tisztázható. Az aktákat nem iktatták. Az 1946-1947. évi időrendet mutató levelek zömében a szövetkezeti irányítást adják vissza, és a helyi hatóságokkal való együttműködést tükrözik. A községi földigénylő bizottságok — a továbbiakban is irányadónak tekintve azt — gyakori kapcsolatban álltak a központtal. 1946 márciusában felvetődött a szövetkezeti mozgalom átalakításának kérdése. A telepesek szövetkezeti központja ugyanis a földműves-szövetkezetektől eltérő, nagyon is sajátos szerepkört vállalt fel. Mélységesen ragaszkodva az érdekvédelmi funkcióhoz nem kívántak egy egységes hálózati rendszerbe tartozni. A szervezetük végül egy év haladékot kapott. A szövetkezet 1947 januárjában kezdeményezte a Bukovinában hagyott vagyon megszerzését, amelynek érvényesítését a békeszerződés életbelépése utánra halasztott.

26 A telepes problémakörből említendő meg egy érdekesség. A miniszterelnökség 1947. január 24-i leiratában elutasította a székely telepesek indokolatlannak ítélt áttelepülési kérelmét. Az ok-okozati viszonyok feltárása még várat magára. A szövetkezet ügymenetét illusztrálja a sokféleséget mutató, „ügyvezetés" elnevezésű iratcsoport is, amelyben éppúgy elhelyezésre kerültek a székely községi földművesszövetkezetek nyilatkozatai a telepes-központ megalakításáról, mint a szövetkezet elnökének és ügyvezetőjének hatáskörébe tartozó általános, juttatási és üzemek elvételével foglalkozó ügyek, a terménykereskedelmi szerződések, az alapszabály módosítása, az igazgatósági iratok stb. Török Pál személyéhez, illetve a parasztpártban viselt járási titkári funkciójához köthető a „Hozzászólás egy svábmentő memorandumhoz" című kézirat, valamint a „svábmentesítési" kérvények, a Parasztpárt által készített javaslatok, a párttagok panaszai.

27 Az iratanyag jelenlegi rendszere nem áttekinthető, a témakörök kialakítása nem következetes. Ezt leginkább a vegyes iratok őrzési egysége bizonyítja, amelyben számos különlegesség fedezhető fel. Ilyen például a tej-, a méhészszövetkezetek, a bonyhádi tagszövetkezet saját iratai, vagy a „névjegyzékek" feliratú egyedi kimutatásokat rejtő csomó.

28 Változó forrásértékűnek értékelhető a tagszövetkezetek abc rendben lévő dossziés anyagai.

29 A szövetkezet termelői, értékesítői tevékenységét leginkább a raktári jegyek, a THIERY, 6. TMÖL X. 51. 58. doboz: vegyes levelek, 1947. január 27. TMÖLX. 51. 59. doboz TMÖLX. 51.60. doboz TMÖLX. 51. 61. doboz. 32