Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MÉRLEG - Káli Csaba: A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke, 1921–1951. Szerk. Molnár László. Összeáll. Baloghné Medvegy Teréz és Magasházyné Székesvári Ildikó. Budapest, 2006. (A Semmelweis Egyetem Levéltárának kiadványai. 3., Promóciós könyvek, 3.) / 94–96. o.

1921-1951 között végzett orvosok promóciós (végzettek) könyvének szöveghű kiadása. Harminc év alatt 7560 név került be a promóciós könyvbe de ez nem jelenti azt, hogy ennyien végeztek a karon, ebbe a számba honosítások is beleértendők. A kiadott kötetben évenkénti bontásban, de folyószámmal szerepelnek a végzettek. Az aktuális tanév feltüntetése után mindig a rektor, a dékán és a jegyző nevét olvashatjuk, amit a végzett orvostanhallgatók névsora követ. Az avatottak nevei mellett kivétel nélkül fel van tüntetve a születési hely és idő, a vallás, az avatás időpontja és a promóciós könyvben szereplő eredeti sorszám. Mint azt a bevezetőből megtudhatjuk, 1936-tól rendszeresítették az egyetemen a doktori oklevelek minősítését, a ma is használt három fokozat alkalmazásával. Ennek ellenére a névtárban csak elvétve találkozhatunk a fenti év után végzettek esetében a minősítéssel és a — recenzens kérdésére — a kötet szerkesztője sem tudta a pontos okát ennek a hiátusnak. Az esetleges honosítás rögzítésén túl, — egyfajta utólagos bejegyzésként — az arany-, gyémánt-, vas- stb. diplomák elnyerésének ténye és éve olvasható. A névtárban megjelenített adatok egyneműsége okán a prozopográfia műfajába sorolhatjuk a kötetet. Ez a viszonylag fiatal, az archontológiáról levált és lassan önálló segédtudománnyá szerveződő/szerveződött kutatói módszer, nem kevésbé annak produktumai, az utóbbi 10-15 évben Magyarországon is virulenciájukat élik. Legyen elég e helyütt csak az 1994-ben útjára indított Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban című kiadványsorozatra utalni, amelynek adattáraiban hallatlan mennyiségű kutatómunka akkumulálódik. Az ilyen jellegű kiadványok a továbbiakban kitűnő alapanyagául szolgálhatnak a legkülönbözőbb társadalomtörténeti kutatásoknak. Bizonyos elemzési szempontok szinte nem is érvényesíthetőek ezen alapkutatások szisztematikus elvégzése nélkül. Jelen kötetünkkel kapcsolatban is elmondható, hogy az erre épülő elemzések lehetséges tárháza — azt hiszem nem túlzás ezt állítani — oly lukratív, hogy annak kimerülésétől jó ideig nem kell tartani. Csak példálózó jelleggel hadd említsünk ezek közül néhány variánst. A szerkesztő már a bevezetőben is érinti a nők egyetemre járásának kultúrpolitikai aspektusait, amely Klebelsberg és a kar vezetése között hosszú évekig vita forrása volt. A rendelkezésünkre álló alapanyagból jól kimutatható lenne ennek a kérdésnek a pontos kvantitatív oldala. A születési hely sem mellékes elemzési szempont — bár azt az állandó lakhellyel kiegészítve lenne igazán alkalmas feldolgozás tárgyává tenni — de így is értékes következtetések adódhatnak az elemző munka során. Ezen belül is érdekes lenne példának okáért azt megvizsgálni, hogy a már fentebb is érintett vidéki egyetemi bázisok felfutása mikor és mennyiben módosította a fővárosi orvoskar merítési lehetőségét. Az adatbázis arra is lehetőséget ad, hogy bemutassuk, hány éves korukban végeztek a hallgatók, van-e ennek valamilyen kronologikus tendenciája és ha igen, az milyen más történelmi folyamatokkal mutat szinkronitást. Az egyik legeklatánsabb elemzési szempont lehetne a hallgatók vallásával kapcsolatos kérdések köre, amelyet kivetítve a csak eddig ismertetett szempontok eredményeire, az bizonyára számos nóvummal szolgálhatna. E ponton egyúttal el is érkezünk ahhoz a problémakörhöz, amely — természetesen túlmutatva jelen köteten — a jövőben valószínűleg egyre megkerülhetetlenebb lesz. Nevezetesen az adattár jellegű kiadványok hagyományos papír alapú kiadása mellett/helyett azok digitalizált formában történő közreadása. Úgy véljük, már a közeli jövőben nélkülözhetetlen lesz elektronikusan (is) kiadni a prozopográfiax munkákat, mivel az arra épülő — fentebb is sorjázott — elemzések csak ebből a változatból tudnak hatékonyan kiin95