Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MŰHELY - Vajda Tamás: Forradalmi diákmozgalmak Szegeden: eseménytörténet napról-napra / 69–77. o.

Október 30-án a déli órákban választották meg az Auditórium Maximumban a Szegedi Tudományegyetem Forradalmi Tanácsát,

15 amely első határozatában a városi Forradalmi Tanácsnak a kormányhoz intézett követelései minden pontjával azonosította magát. A bizottság személyi kérdésekben is döntött, s Baróti rektorral együttműködve eltávolították Antalffy Györgyöt, Kovács Istvánt, Karácsonyi Bélát, Mérei Gyulát és Székely Lajost. Az egyetemisták közül toborzott nemzetőrök Lazúr Barna főhadnagyot, a Katonai Tanszék korábbi tanárát javasolták főparancsnoknak. A diákok és a nemzetőrség szoros kapcsolatát jól mutatja, hogy Lazúr Barna a nemzetőrség főparancsnokságát átköltöztette a Juhász Gyula Diákotthonba.. Október 31-én délelőtt 10 órakor pedig sor került Schwartz Lajos temetésére. A szegedi sortűz egyetlen halálos áldozatától Láng Imre orvosprofesszor búcsúzott. A nap folyamán megalakult a SZOTE Forradalmi Bizottsága, is,

16 Baróti Dezső rektor pedig levélben utasította a dékánokat: ^mennyiben még lennének...a bölcs vezetése alatt álló kar épületéből távolittasson el minden olyan jelvényt és dekorációt, amely nemzeti jiiggetlenségünkkel ellenkezik és mihelyt technikailag lehetséges, megfelelően helyeztesse el a Kossuth-cimert és a kar pecsétjén is azt használja. Az úgynevezett népköztársasági címert addig is távolittassa el, illetve a pecsétből vágassa ki." November 2-án az Auditórium Maximumban egyetemi nagygyűlést tartottak, amelyen a Budapesti Egyetemi Forradalmi Bizottság küldöttei (S. Tóth Ákos és Csapcsák János) beszámolót tartottak a forradalom fővárosi eseményeiről és a kialakult politikai helyzetről. Baróti Dezső rektor ezen a napon felfüggesztette a Marxizmus-Leninizmus Tanszék működését. November 5-án Pólay Elemér , Korpássy Béla, Fodor Gábor professzorok és Baróti Dezső rektor a várható katonai helyzet alapján úgy döntött: táviratot kell küldeni a Szegedről elszármazott Szent-Györgyi Albertnek, hogy emelje fel szavát a várható szovjet katonai intervenció ellen. (A felhívást Szent-Györgyi a Nature című rangos folyóirat címlapján tette közzé.) A nap folyamán megalakult a végleges forradalmi bizottság a főiskolán.

17 November 4-én Szeged ellen még nem indult katonai támadás. A kora délelőtti órákban a városi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöksége megerősítette az előző napi határozatot: Szegeden — a város megkímélése érdekében — nem lesz fegyveres ellenállás. A déli órákra a nemzetőrség további működése kilátástalanná vált. A főparancsnok feloszlatta a nemzetőrséget, s a vezetők nagyobb része elhagyta a főparancsnokságot. November 5-én hajnalban a szovjet harckocsik bekerítették a várost, berendezték főhadiszállásukat a volt ÁVH-s laktanyában, s kiszabadították a Csillagbörtönben védőőrizetben tartott államvédelmiseket. A nap folyamán megkezdték az MSZMP szegedi városi szervezetének megszervezését. Közben délelőtt ülésezett a Forradalmi Nemzeti BizottElnök: Szőkefalvi-Nagy Béla Tagok: Halász Előd, Bónis György, Perbiró József, Bánkúti Imre, Both Ödön), Szendrei János, Molnár István, Endreffy Lóránt, Kovács Béla, Sántha István, Déri Károly, Király Sándor és Nagy László. Elnök: Waltner Károly professzor; elnökhelyettes: Hetényi Géza. Tagok: Kukán Ferenc, Kelemen Endre, Draskóczy Pál, Thuránszky Károly, Szeitz Károly, Jung Sándor, Jung Sándorné, Förgeteg József, Papp István, Olasz Imre, Szádeczki László, valamint az orvostanhallgatók közül Jákó János, Nitsovits Jenő, Kádár Dezső, Grynaeus Tamás és Hegyi Róbert. Tagok: Végh Joachim, Vajtai István, Forgách Géza, Berkes Jenő, Csoron Miklós, Pálfy György, Eperjessy Kálmán. Póttagok: Megyeri János, Kövesdy Pál és Molnár Sándor. 74