Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MŰHELY - Vajda Tamás: Forradalmi diákmozgalmak Szegeden: eseménytörténet napról-napra / 69–77. o.

VAJDA TAMÁS FORRADALMI DIÁKMOZGALMAK SZEGEDEN: ESEMÉNYTÖRTÉNET NAPRÓL-NAPRA A forradalom Szegeden 1956. szeptember közepén, az oktatás megindulásakor, a szünidőről visszatérő diákok között fokozott érdeklődés alakult ki a politikai kérdésekről. A budapesti Petőfi Kör és a lengyel munkásmegmozdulások érezhető népszerűsége, valamint a felső politikai vezetés ajánlása arra vezette az MDP és a DISZ megyei vezetőit, hogy az egyre tornyosuló feszültségek elodázása érdekében Szegeden is létrehozzanak egy közéleti vitafórumot. Ezzel a látványos gesztussal szelepet szándékoztak nyitni a feszültségek oldására.

1 A viták szervezésére Szegeden is egy kört {József Attila Kör) szerveztek, melyet a párt szigorú ellenőrzése alatt tartott. Ezt már a kör vezetőségének összetétele is tükrözte.

2 Október 12-én Alexa Helmut joghallgató budapesti bölcsész barátjától, Román Károlytól kapott levélből értesült a fővárosi egyetemistáknak az orosz nyelv fakultatívvá tétele ügyében született sztrájkfelhívásáról. Október /3-án este néhány egyetemista (Lejtényi András, Kiss Tamás, Tóth Imre, Aszalós János és Lengyel Zoltán) legépelte a szöveget. Közben felvetődött egy hallgatói érdekvédelmi szervezet létrehozásának ötlete is. Másnap a szervezők a diákotthonokat is felkeresték, s szobáról-szobára járva beszélgettek az egyetemistákkal. Este Tóth Imre, Lejtényi András és Kiss Tamás a Virág Cukrászdában egy ideiglenes szervezeti szabályzatot dolgozott ki az egyetemi és főiskolai hallgatók új diák-szociális és kulturális problémákkal foglalkozó érdekvédelmi szervezete számára. Október 75-én már két röplap is körbejárt az egyetemeken és a főiskolán. A géppel sokszorosított lapokon József Attila Szövetség aláírású felhívásban szólították fel a hallgatóságot az orosz nyelv kötelező tanulása ellen és egy új, a DISZ-től független, politikamentes ifjúsági szövetség megalakítását is szorgalmazták. A délutáni és esti órákban a Dugonics téri diák-klubban (ma: Katolikus Ház) egyre többen vettek részt a megbeszéléseken. Végül javaslat született: az egyes karok hallgatói a következő napokban válasszanak meg 3-3 személyt, s a 18 tagú bizottság készítse el a végleges szervezeti szabályzat tervezetét és a programot. Október 16-án a tanítás végén a szervezők az egyetemi menzán meglepődve olvasták a DISZ 19 órára, diákgyülésre szóló meghívóját. A cél az volt, hogy a funkcionáriu1 A József Attila Kör ötlete elsőként a pártbizottság 1956. június 30-i határozatában merült fel. Mivel a párt Központi Vezetősége még aznap elitélte a Petőfi Kör tevékenységét, a szegedi sajtó július végétől megpróbálta a közvéleményt szembeállítani a fővárosi hangulattal. A Szegedi Egyetem újság július 25-i száma a Petőfi Kör negatív tapasztalatait emelte ki. Kuszin Miklós, a DISZ megyei titkára pedig augusztus 12-i írásában kifejtette a József Attila Kör feletti pártcllenörzés módját: ,Jiogy a József Attila Kör ne fajuljon el a budapesti Petőfi Körhöz hasonló pártellenességig, ennek az lesz a biztositéka, hogy tapasztalt, megfelelő marxista-leninista ismeretekre támaszkodva vitavezetőket kérünk fel". Viharsarok 1956. aug. 12. 4. vagy FÁBIÁN GYÖRGY: A Dolgozó Ifjúsági Szövetség (1950-1956). In: Válogatott dokumentumok (1874-1986). Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Szcrk.: HEGYI ANDRÁS Szeged, 1987. 490. 2 A József Attila Kör elnöke Baráti Dezső egyetemi rektor, titkára Csákány Béla a DISZ szegedi agitációs és propaganda titkára voltak. A Kör elnökségi tagjai: Földi Lajos gépkocsivezető (ÁVH-s főhadnagy); Kuczik István, a Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde; Németh Ferenc, újságíró; Osváth Béla, aspiráns, a TTIT megyei titkára; Székely Sándor, a Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde, egyetemi DISZ-titkár. 69