Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Uuet, Liivi: Észtországi fiatalok 1956-ban a magyar forradalom mellett / 47–48. o.

LIIVI UUET ÉSZTORSZÁGI FIATALOK 1956-BAN A MAGYAR FORRADALOM MELLETT* Az 1956-os esztendő „kétarcú" volt Észtország lakóinak számára. Ekkoriban több mint tízezren tértek vissza a szibériai fogolytáborokból és a száműzetésből, s úgy tűnt, némileg mérséklődik az országon belüli elnyomás. Júliusban az SzKP Központi Bizottsága határozatot hozott a sztálini személyi kultuszról. Ugyanakkor Észtországban tovább folyt az oroszosítás; voltak akik — Erdei Testvérek néven (metsavennad) — illegalitásban rejtőzködtek. 1956-ban hat személyt tartóztattak le közülük, s kettejüket ki is végezték. Ezt követően 126-an önként hagytak fel a bujkálással. Közülük sokan fogolytáborba kerültek, ahonnan néhányan csak 1970-ben (!) szabadulhattak. A börtönből szabadultak mentesek voltak minden, a szovjet rendszerrel kapcsolatos illúziótól, s hatással voltak közvetlen környezetükre. Ezek közé tartoztak az Észt Nemzeti Bizottság (Eesti Rahvuskomitee) tagjai is. Az '56-os magyarországi események az egész társadalomra, különösen azonban a fiatalokra hatottak. Néhány titkos jelentésben az olvasható, hogy diák összejöveteleken a magyarokat dicsőitették. Röpcédulákat terjesztettek, amelyekben az észt népet a magyarországihoz hasonló cselekedetekre biztatták. A biztonsági szervek 33 esetben kaptak értesítést röpcédula terjesztésről, melyekből 120 példányt le is foglaltak. 1956 decemberében tartóztatták le Tallinban az „Észt IJjak Serege" („Eesti Noorte Malév") röpcédulákat terjesztő tagjait, akik valamennyien középiskolások voltak. A bíróság 2 — 7 év közötti börtönbüntetésre ítélte őket. Ezzel kezdődött az egyik legismertebb észt szabadságharcosnak, Enn Tartónak a bírósági tárgyalássorozata. A későbbiek folyamán még két ízben ítélték börtönre és csupán 1988-ban szabadult, hónapokig tartó társadalmi szolidaritási akcióknak köszönhetően. Hasonló szervezkedésekre került sor Tartuban, Viljandiban és vidéken is. A 7ar/whoz közeli Nőoban a Július KuperjanovróV elnevezett, szintén középiskolások alkotta Kuperjanov Bajtársi Csoport („Kuperjanovlaste salk") nevezetű szervezet fejtett ki aktivitást. A csoport tagjainak 1956 februárjában történt letartóztatását követően többüknél a szovjet rendszerrel szembeni közvetlen fegyveres ellenállásra felhívó dokumentumokat találtak. Az itt közölt röpcédula készítői egy tartm iskola diákjai voltak, kik 1955-ben — fellelkesedvén a nöoi csoport egy röplapjától — saját, szintén Kuperjanovxól elnevezett csoportot hoztak létre. A 15-16 éves kamaszok által készített röpcédulák komolyabb terjesztésére a magyarországi felkelés hatására került sor. Az állambiztonsági szervek több mint 50 röpcédulát gyűjtöttek össze az általuk terjesztett röplapokból. A „cédulázó" fiatalok postán továbbították írásaikat vagy maguk dobták be a címzettek postaládáiba. Az itt olvasható példányra egy középiskolában bukkantak. A csoport tagjait háromtól öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélték, mely büntetésüket a fiatalkorúak javítóintézetében kellett letölteniük. Végül mindnyájan 1959-ben szabadulhattak. Az itt közölt röpcédula szöveget — az 1956-os forradalomra emlékezve — Lírvi UUET az MLE 2006. évi veszprémi vándorgyűlésén olvasta fel. Az észt nyelvű röplap szövegének PUSZTAY JÁNOS egyetemi tanár, az angol nyelvű bevezetőt HORVÁTH J. ANDRÁS főlevcltáros fordította. 1 Az észt függetlenségi háború (1918-1919) hőse. 47