Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - HÍREK - Apró Erzsébet: A magyar levéltári rendszer jövője: javaslat a levéltári rendszer reformjára: beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2007. november 6-án, Budapesten tartott szakmai napjáról / 62–67. o.

tett a bizottság, ami ha nem is 5 év alatt, de 20 éven belül valósulhat meg. Ennek fényében azt állítja, hogy a következő nemzedék életében a levéltári rendszer differenciálódni fog, a nyugat-európai modellek és tendenciák szerint. Ezen belül az önkormányzati levéltárak sorsa az önkormányzati rendszertől függ majd. A városi levéltáraknak növekedni kell, a gazdasági- és médialevéltáraknak létre kell jönni, ami az ország és az önkormányzatok anyagi helyzetétől függ. Az MLE elnöksége érzékelte a bírálatot a közreadott anyaggal kapcsolatosan, de a kérdés az, hogy hosszú távú stratégiát készítünk-e? Erről szemléletbeli különbség van a levéltárosok között. Az érdekérvényesítő képességgel kapcsolatban is hangzottak el vélemények, amelyben elég kemény kritikát kaptak a levéltári szervezetek, köztük a Magyar Levéltárosok Egyesülete is. Erős lobbi-képviselet igénye merült fel. A levéltári érdekérvényesítés alapvető kérdés. Nehezen lehet előrelépni, pici az érdekérvényesítés tere, a levéltárosokéhoz képest a múzeumok és a könyvtárak nagyobb érdekérvényesítő képességgel bírnak. A bírálatot jogosnak tartotta az egyesület elnöke, de hangsúlyozta, hogy ennek szubjektív és objektív okát is ismerni kellene és arról kellene beszélni! ,^A levéltár a tudomány vizén jól evez, egyéb helyeken — ahol a könyvtár és múzeum villog — meghal. " A közös gondolkodást kell elindítani. Nehéz elérni, hogy a magyar társadalom tudja, mi a levéltár. A könyvtár nagyon jelen van a közéletben, az utolsó években pedig a múzeumok is előretörtek. Nagy látogatottságot eredményező rendezvényeikkel (múzeumok éjszakája, játszóház, kiállítások) igyekeznek tömegeket megfogni. Magánvéleményeként elhangzott, hogy nincs illúziója, hogy ilyen előretörést elérhet a levéltár. E terület lobbi-képessége soha nem lesz olyan erős, mint más közgyűjteményé. Új érdekérvényesítő szerv létrehozását javasolták a kollégák, amely feladatainak meghatározásához kérte a jelenlévők hozzászólását

3 és megjegyezte, hogy a működő szakmai szervezetek a levéltári szervezetet lefedik. A hozzászólások során elhangzott még, hogy a vitaindító anyagnak a problémafelvetés volt a célja: hogy a változó közigazgatási folyamatban milyen szerepe és helye lesz a levéltáraknak? A levéltárosok elszakadtak az eredeti céltól, és valójában az el nem készült levéltári stratégiáról vitatkoztak. A levéltári struktúra és a szolgáltató levéltár témájára szűkült, pedig arról kellett volna beszélni, mi az önkormányzati levéltárak aktuális problémája. Igaz viszont, hogy fontos a levéltári stratégia, de arról is kellett volna beszélni, hogy miben lehet az önkormányzati levéltárakat segíteni. Megfogalmazódott a gondolat, hogy szükséges ugyan stratégiát készíteni, de vannak olyan napi gondok, amik ellentmondáshoz vezetnek. A realitások talaján kell maradni. Figyelembe kell venni, hogy ma is állami fenntartó van (a megyei is állami). Valójában olyan hálózatra tettek javaslatot, ami a meglévőt lehetetleníti el. A tulajdonjoggal kapcsolatban nem kérdéses, hogy a levéltárak kinek a tulajdonai, mert a levéltárban lévő irat a magyar nemzeti kultúrkincs része, az államnak vállalni kell a megóvását és az intézmények fenntartását. Ma hibrid hálózat van, de alkalmas lenne arra, hogy a feladatokat ellássa, csak egyszeri beruházással alkalmassá kéne tenni őket 3 Ehhez itt nem hangzott el hozzászólás. Az írásos vélemények szerint javasolták pl. az „országos fólevéltárnok intézményét", jónak tartanák a szakma marketing tevékenységének erősítését. 63