Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai: 2. rész / 26–36. o.

jegyzésre szorul, hogy tiszta, egyértelmű tárgyi sorozatokról nem beszélhetünk, bárhol bármilyen téma előfordulhat.

32 A Nemzeti Parasztpárt Völgységi (Bonyhádi) Járási Szervezete A magát a „magyarparasztforradalmak örökösének" valló Nemzeti Parasztpárt a földreform kapcsán jutott szerephez 1945 kora tavaszán. A pártprogram a reform megvalósítására alapozódott. Javaslataik és a végrehajtást illető ajánlott módszereik a törvény alaptételeiben visszacsengenek. A szegényparasztok, a gazdasági cselédek érdekeit képviselő és a falusi, városi értelmiségre támaszkodó párt radikalista módon kezelte a társadalom egyes kérdéseit, némelyeket pedig nacionalista felhanggal közelített meg. Alapvetően pártpolitikai érdekek érvényesültek abban, hogy minden németben volksbundistát gyanítottak. Kitartóan szorgalmazták a volksbund vagyonok elkobzását, a németek eltávolítását az országból. Ez a párt mondta ki először: „Ki az országból az áruló svábokkal!" Az általános németellenességüket motiválta az is, hogy a földreform néhány hónappal megelőzte a kitelepítést, az elkobzott földeket már kiosztották a telepeseknek. Azért is sietették a németek mielőbbi kitelepítését, mert úgy gondolták, hogy ez az egyedüli megoldás a német-székely konfliktus feloldására. Pártépítő programjukban a bukovinai székelyek letelepítésének gondja központi kérdéssé vált, ugyanis a világháború előtt a parasztpártnak a német lakta Völgységben nem voltak szervezetei. A Dél-Dunántúlon a párt az új telepesek, a székelység belépésével 24-30 ezres biztos szavazatot remélhetett az őszi választásokon.

33 A választási kampányuk szlogenje, a „Néppel a népért!" célkitűzéseik tömörített változata a pártjellegét hangsúlyozta. Veres Péter utalt arra is a pécsi választási nagygyűlésen, hogy az osztálypártként funkcionáló parasztpártnak szüksége van a sikerhez a demokratikusan gondolkodó értelmiségre. Az értelmiség, a bukovinai telepesek megnyerésével erősebb parlamenti pozícióra törekedtek. A kudarc, a támogatottság elmaradása után a vezetőség azonban a taktikai és egyéb célokat, a kollektív felelősség elvi álláspontját nem vizsgálta felül. A továbbiakban a parasztpárt a kommunista párt, a „ munkáspártok segédcsapataként " funkcionált.

34 Bodor György a párt frissen belépett tagjai közé tartozott, de régi barátság fűzte a népi írókhoz, és nem utolsósorban a székelységről vallott gondolatait a vezetők többsége is méltányolta. A párt keretei között elsőként és akkor ismertette telepítési elképzeléseit, amikor még az országban senki sem tette fel a kérdést: mi legyen a székelyekkel?

35 A feljegyzéseiben a pártprogram ismétlődött meg, vagyis azzal teljesen azonosult. Tisztában volt a székelység pártoskodás iránti közönyével, a magyar belpolitikai tájékozatlanságával. Ám az adott szituációban véleménye szerint párttámogatás nélkül a székely-letelepítés ügye sikertelenségre ítéltetett volna. A helyi pártalakítást a telepes érdekek érvényre juttatása is indokolta, ugyanis csak valamelyik párt színeiben lehetett egy telepes a községi nemzeti bizottság tagja. A párttámogatás feltétele a székelység csatlakozása volt. A Telepesek Központi Szövetkezetének alakuló közgyűlésén, 1945. június 10-én ha32 TMÖLX. 51.67-68. doboz 33 FEHÉR, 160-163. 34 SZIRTES GÁBOR: A „gatyás kommunisták"? A Nemzeti Parasztpárt Baranyában 1945-1949. h.n., 1993. 17-74. 35 TALPASSY, 31. 34