Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése, 1933–1937 / 14–25. o.

Az ellenzék, ezen belül a legitimisták azonban ugyanúgy értettek a tömegbefolyásolás „féllegális" módszereinek alkalmazásához, és ezeket a választási harc hevében alkalmazták is. A Legitimista Néppárt egyik híve, egy tankerületi tanfelügyelő az alá tartozó tanítóknak küldött ki levelet, amelyben felszólítja őket, hogy mivel az „ egyház ad nekik kenyeret, " saját és hozzátartozóik szavazatát csakis „Grigerre" adhatják!

36 A kormány-, és a hivatalos jelölt elleni agitációt, valamint a Néppárt melletti propagandát a párt állandó segítői, a katolikus egyházi személyek szolgáltatták, akik néha „ olyan terrorisztikus állapotokat teremtettek egyes helyeken," amilyent még nem tapasztaltak, és „... a választóikat a lelkészek, mint juhokat terelték be a szavazásra. "

37 A néppárt ezen kívül nagy mennyiségben nyomtatott és terjesztett olyan röplapokat, amelyek élesen Gömbösellenes hangvételűek voltak. Ezeket a hatóság igyekezett elkobozni.

38 A legitimista pártban az arisztokrácia befolyása kezdettől fogva erőteljesen érvényesült, és ez a párt számára gyakran jelentett előnyt, hiszen társadalmi hatalmukkal nagymértékben tudták segíteni a párt sikerét és összeköttetéseik révén előnyökhöz is juttathatták. Ezt a kormánypárt retorziókkal akadályozta meg. Jól jellemzi a helyzetet egy NEP képviselőnek a belügyminiszternek szóló tájékoztatója, amelyben felháborodva panaszolja, hogy kerületében a legitimisták — élükön Csekonics báróval — megszerezték a társadalmi egyesületek támogatását, sőt, a Hangya Szövetkezet is melléjük állt. Ez — szerinte — nem mehet így tovább, és „valamiféleképpen meg kellene az ő hivatalos /elsőbbsége részéről is éreztetni azt, hogy egy félig-meddig hivatalos, legalább is óriási állami támogatásban részesülő szövetkezeti szerv exponense nem fordulhat nyíltan szembe az országot kormányzó Nemzeti Egység gondolatával. " Javaslata szerint a miniszter mellett nemcsak a vármegye, de az ügyészség is vizsgálatot kezdeményezhetne; például különböző egyházi személyek ellen indítsanak izgatás miatt hivatalból eljárást.

39 Griger Miklós Veszprémben és Miskolcon indult képviselőnek,

40 de ennél több helységben tartott gyűlést. Gyakran azonban nem tudta megtartani tervezett beszédét; a helyi közigazgatási vezető, a szolgabíró meg vonta tőle a szót. Körzetében az adóhátralékosoknak a jegyző vitte ki az a hivatalos jelölt ajánlási ívét, és okosabb dolog volt aláírni. Griger a választási eljárást „hideg terrornak" nevezte, és még kérlelhetetlenebb ellensége lett nemcsak Gömbösnek, de a regnáló kormányzati rendszernek is. Pap mivolta miatt a katolikus választóközönségre nagy hatást tudott gyakorolni, amit a többi pap is kihasznált, és ezzel a kormánypárti jelölt sikereit komolyan veszélyeztette. A „ hivatalos jelölt érdekében tett eddigi tevékenységben komoly nehézségek mutatkoznak, " vélte ez esetben a zsámbéki főszolgabíró, aki ezt ellensúlyozandó a NEP gyűlésre olyan pap-szónok kiküldését kérte, aki németül is tud.

41 A választás végeredményeképpen a Nemzeti Legitimista Néppárt jelöltjei közül csak Makray Lajos apátplébános lett képviselő (a Tamási választókerületben), és maga Griger megbukott. Sigray Antal pártonkívüli programmal került be az országgyűlésbe. A párt 36 Uo. 40-1935. 37 Uo. Az érseki és a főkáptalani uradalmak alkalmazottai 90%-ban az ellenzéki jelöltre szavaztak. Egy jezsuita páter pedig mise közben agitált az ellenzéki jelölt mellet. 38 Uo. 39 MOL K 429, Kozma Miklós iratai, 5. doboz. 40 HUBAI LÁSZLÓ: Magyarország XX. századi választási atlasza. CD-ROM. 41 PMLIV-40-a- 45-1935. 20