Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.

ny pénzügyi tanácsadója, majd birtok-együttesének teljhatalmú gazdasági koordinátora lett, aki rövid időn belül „reorganizálta" az uradalmakat és rendbe tette a pénzügyeket is. Neki köszönhető, hogy Batthyány Kázmér rövid időn belül jól megtanult magyarul és hogy — immár stabil pénzügyi háttérrel — mecénásként jelenhetett meg a reformkori Magyarországon. A politika porondján A széleskörű műveltséggel rendelkező, előnyös külsővel megáldott, tekintélyes javadalommal és jövedelemmel bíró mágnás az 1839/40. évi országgyűlésen lépett a politika színpadára. A magyar arisztokrácia tagjaként az 1839. június 2-án megnyílt pozsonyi országgyűlés felsőtábláján egyidejűleg mutatkozott be a „két Batthyány". A vezető szerep kétségkívül az ambiciózusabb Batthyány Lajosé volt, de Kázmér is a modernizáció híve és szószólója, az újszerű álláspont karakteres képviselője, — a titkosrendőri jelentések megbízható minősítése szerint is — a formálódó főrendi ellenzék „alapító tagja". Visszaemlékezésében Tóth Lőrinc (Batthyány későbbi titkára, emlékiratainak kiadója) a következőképpen jellemezte a főrendi ellenzék körében színre lépő Batthyány Kázmért: „Az 1839-40-iki országgyűlésen gróf Batthyány Lajos szervezett tekintélyes ellenzéket a főrendi táblánál, melyhez a régibb elemekben csak igen gyönge alapot talált. Büszkén lobogó zászlaja alatt tehetséges és lelkes ujonczok őrserege csoportosult, mely a tábla nagy többségénél előbb mutatkozó s Nagy Pál dörgő szava s éles gúnynyilai, sőt a bölcs és mértékletes Deák Ferencz komoly megrovásaival is megbélyegzett hunyászkodó alázatosság s az udvar kegyeit leső szolgaiság után, föltűnt akkorig szokatlan merészségével. Fényesen emelkedett ki az ellenzéki csoportból Teleki László gróf Batthyány Kázmér hű barátja, erőteljes, bátor s érvekben gazdag szónok, mindig kész kardjával is súlyt és tekintélyt adni szavainak. S ott volt e nem annyira tehetségekben, mint jóakaratban gazdag, üdekoszorúban a külföldről haza érkezett Batthyány Kázmér is ki csakhamar annyira művelte magát a kora ifjúságában el nem sajátított magyar nyelvben, hogy előbb nagy nehézséggel, későbben elég szabatosan, sőt ékesen volt képes eszméinek kifejezést adni, s nem egyszerűen szavazni, mint az ujonczok többsége, hanem indokolni s rögtönözni is. "

5 A Védegylet élén Batthyány Kázmér szerepe a következő, 1843-44. évi országgyűlésen tovább erősödött. A főrendi ellenzék egyik meghatározó személyiségeként emlegetik. A szólás- és lelkiismeret szabadsága mellet hallatja hangját a vallásügy, a horvát-kérdés, a magyar államnyelv, továbbá a megyei sérelmek valamint a büntető törvénykönyv megreformálásának kérdésében. Az ország gazdasági fejlődését politikai eszközökkel is megkísérelte elősegíteni az országgyűlés. 1844 szeptemberében — a szórvány vidéki (főleg Perczel Mór tolnai) kezdeményezéseket követően — összeült Pozsonyban a Védegylet alapszabályait kidolgozó „comité". Október l-jén azt jelentette a titkosrendőrség, hogy a Védegylet célja nem más, mint a kormányt rákényszeríteni arra, hogy az országgyűlés feliratára érde5 Idézi VÖLGYESI ORSOLYA: Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen. In: Gróf Batthyány Kázmér emlékezete Szerk. ODOR IMRE — Rozs ANDRÁS. Pécs, 2006.13. 5