Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.
LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK ODOR IMRE A „TÉKOZLÓ MÁSODHEGEDŰS" — BATTHYÁNY KÁZMÉR GRÓF PÁLYAKÉPÉHEZ „ Használni kívánt, nem fényleni..." (Szemere Bertalan) A magyar reformkor (1825-1847), továbbá az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagy egyéniségei között még a „második vonal" képviselői is kiemelkedő képességekkel rendelkeztek. Tevékenységük, személyiségük ugyanakkor — nem egyszer méltánytalanul — háttérbe szorult „az igazi nagyok": Kölcsey, Wesselényi, Széchenyi, Deák, Kossuth és Batthyány Lajos gróf mögött. 1 Igaz, Magyarország első felelős miniszterelnöke is csak némi fáziskéséssel nyerte el megkérdőjelezhetetlen helyét a nemzeti panteonban. Távoli rokonával, a Szemere-kormány külügyminiszterével, a család hercegi ágából származó Batthyány Kázmérral ugyancsak méltatlanul bánt a történelmi emlékezet. Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) noha inkább a reformnemzedék második sorába tartozott, s nem annyira elméleti felkészültségével, műveivel, politikusi tehetségével, sokkal inkább gyakorlati érzékével, mecénási tevékenységével, szervezőkészségével, továbbá az előbbiekhez társuló céltudatosságával és jellemszilárdságával tűnt ki. A reformkor bőkezű mecénását arisztokrata körökben —jellemző módon, nem kis rosszmájúsággal — „tékozló" minősítéssel illették, míg a szabadságharc idején, majd az emigrációban Kossuth Lajos és Szemere Bertalan fegyvertársát „másodhegedűsnek" nevezték. 2 Születésének 200. évfordulóján, az újabb kutatási eredmények lehetőséget kínálnak a fenti sztereotípiák korrekciójára, egy árnyaltabb életpálya megrajzolására. Batthyány Kázmér gróf — unokafivéréhez, Batthyány Lajoshoz hasonlóan — Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb, komoly történelmi tradícióval renHERMANN RÓBERT: Szemere Bertalan. In: Batthyány — Szemere Szerk. SZVÁK GYULA BUDAPEST, 2002.167. SZABAD GYÖRGY: Batthyány Kázmér és Magyarország gazdaságpolitikai önrendelkezésének ügye. In: Batthyány Kázmér emlékére. Siklós, 1987. 15. 3