Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, a források tükrében / 27–36. o.

történt eltávolításáról. A személyügyi és panaszügyi iratokból feltárulnak egyéb adminisztratív megtorló lépések is. írásom második részében áttekintem a megtorlás fontosabb somogyi eseményeit, azok sajátosságait. A szovjet alakulatok mellett fokozatosan növekedett a szerveződő karhatalom szerepe, amelyet — az ekkor még megbízhatatlannak tekintett — rendőrség helyett a honvédtisztekre, pártalkalmazottakra, valamint önkéntesekre alapozva hoztak létre.

8 Később a megyei rendőrkapitányságok szakmai-szervezeti és a megyei pártbizottságok politikai irányítása alá helyezték ezt a különleges fegyveres szervezetet. A Somogyország néven megjelentetett helyi újság november 23-án Csiszár János megyei vezető ügyésszel készült riportot közölt. Az ügyész szerint addig 188 személyt tartóztattak le, aki közül 88-at már szabadlábra helyeztek. Óvatosan szó esett a Somogyból elhurcoltakról is, mely kérdés kapcsán azt állította az ügyész, hogy csak 8 embert vittek el Budapestit. A megyei pártbizottság elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy december elejéig nem ítéltek el még senkit a népi demokratikus államrend elleni fegyveres felkelés, illetve szervezkedés vádjával Somogyban. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1956. december 4-i ülésén

9 a megyei vezető ügyész ígéretet tett arra, hogy a súlyosabb bűntettek esetében élnek az egyszerűsített eljárás eszközével, továbbá arra is, hogy a bíróságok azonnal megkezdik a tárgyalásokat, ha a közlekedési gondok megszűnnek. A karhatalom szervezése, ha nem kevés zökkenővel is, de megtörtént, így már rendszeresen razziáztak, és foganatosítottak őrizetbe vételeket a megye egész területén. A szerv helyzetét megvitató, december 20-i megyei intézőbizottsági ülésen

10 különféle vádak is elhangzottak például arról, hogy egyes rendőrök nem akarnak részt venni az „ellenforradalmárok" őrizetbe vételében, vagy arról, hogy az ügyészség gyakran szabadon engedi az őrizetbe vett személyeket. Akiknek kétségei voltak a megtorlást illetően, azokat kellőképpen eligazította a jelenlévő szovjet katonai tanácsadó és Szirmai Jenő megyei pártelnök hozzászólása. 1956. december 22-én született somogyi lakos ellen, államellenes bűncselekmény vádjával az első súlyos ítélet, még a Szegedi Katonai Bíróságon," amikor 15 év börtönbüntetést szabtak ki Darvasi Sándor kadarkúti lakosra, fegyverrejtegetés vádja alapján. Az első hónapokban tehát a katonai bíróságokra várt az a feladat, hogy a statáriális és rendes bíráskodás útján kivegyék részüket az „ellenforradalom" maradványainak felszámolásából. Bár teljes összesítő anyag nem áll rendelkezésünkre, de a megtorlás 1958 végéig tartó szakaszában a Kaposvári Katonai Bíróság 68 somogyi, illetve a somogyi eseményekben részt vett, vagy fegyver- és lőszerrel való visszaélés és tiltott határátlépés bűnével vádolt személy felett ítélkezett. Több esetben hozott halálos ítéletet az ötvenhatos események résztvevői ellen, közülük Tóth György

12 fonyódi lakos ellen, akit 1957. szeptember 3-án akasztottak fel a megyei börtön udvarán. Az eljárások közül — más szem8 Az MSZMP ideiglenes vezető..., I. k. 74., 75., 303., 306. ' SML XXIII. 1. Somogy Megyei Tanács iratai, B./ Végrehajtó Bizottság iratai, 3. doboz. 10 SML XXXV. 1. MSZMP Somogy Megyei Bizottságának iratai, Cl Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzökönyvei, 1. doboz. " Hadtörténeti Levéltár (Továbbiakban: HL), Szegedi Katonai Bíróság Rögtönítclö Tanácsának iratai, 10/1956. sz. 12 HL Kaposvári Katonai Bíróság iratai, B. 148/1957. 30