Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai. Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai, különös tekintettel a Pécsi egyházmegyére. Szerk. Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Pécs, 2007 / 71–76. o.

MÉRLEG A MAGYAR EGYHAZTÖRTENET-IRAS FORRASADOTTSAGAI. EGYHÁZTÖRTÉNETI KUTATÁSOK LEVÉLTÁRI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉRE Szerk. VARGA SZABOLCS—VÉRTESI LÁZÁR. Pécs, 2007. 184. A Pécsi Hittudományi Főiskola Egyháztörténeti Intézete 2005. szeptember 26-án konferenciát rendezett az egyháztörténet-írás forrásadottságairól. Az intézmény és a szervezők — tradíciókhoz híven — a pécsi egyházmegyére fókuszálva, de az egyházmegye területén élő más felekezetű hívek múltjának forrásadottságaira, illetve analógiákra is figyelve szervezték meg e rendezvényt. A konferenciakötet előszavában Katus László röviden az egyes tanulmányok jelentőségét mutatta be. Nézzük e munkákat a szerkesztés sorrendjében! A késő középkori társadalom és egyház összetett kapcsolatrendszerét sokágúan — antropológiai monográfiával és tanulmányokkal, hagyományos intézménytörténettel, példaszerű forráskiadással — vizsgáló Erdélyi Gabriella a Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala 1983-ban megnyitott levéltárának a hazai kutatásban korábban nem használt, viszonylag nagy mennyiségű, minőségileg új információkat adó késő közép- és kora újkori magyarországi kérvényeit mutatta be. A kegyelemosztás központi hivatalában 14101559 között 2977 db kérvény található, az alábbi fő ügytípusokban: házassági ügyek, papszenteléssel, a bűnbánat szentségének adminisztrációjával, egyház és társadalom elleni súlyos vétkekkel kapcsolatban keletkezett folyamodások (pl. bigámia, gyilkosság törökkel való kereskedés). Az általános, és Magyarországra vonatkozó ismertetés mellett az Esztergom és Zágráb után a legtöbb kérvényt kibocsátó pécsi egyházmegyére (377 db, azaz 13%) fókuszált a Szerző. Egyházmegyei specialitásnak tekinthető, hogy az itteni kérvények 49%-a súlyos vétkek ügyében keletkezett! Ezekből a forrásokból így az egykori társadalom és hétköznapi élet sokszínűsége jelenik meg, pl. az írás- és szóbeliség viszonya, a reformáció előtti kolostorok mindennapi élete, a szerzetesi életforma válságjelenségei, a diáktársadalom szokásai. A királyi főkegyúri jog gyakorlása, illetve a kora újkori állam azon sajátossága révén, hogy az több olyan területet ellenőrzése alá vont, amely korábban egyházi kompetencia volt, a Habsburg monarchiába integrálódott Magyar Királyság egyháztörténeti kutatásainak is egy fontos forrásőrző helye a bécsi központi levéltárak. Az osztrák levéltárak segédleteit részletesen ismerő Fazekas István alapos tanulmányában a birodalom közigazgatás-történetébe ágyazva, történeti korszakokra bontással, fondonként, iratsorozatonként mutatta be a magyar egyháztörténetre vonatkozó, Bécsben, elsősorban az Österreichisches Staatsarchiv keretében őrzött iratanyagot. így pl. a Haus-, Hof- und Staatsarchiv anyagából kiemelte a főkegyúri jog gyakorlása során 1526-1918 között keletkezett iratokat. (Püspökök kiválasztása, püspöki székek betöltése, megerősítés, elhalt püspökök hagyatéka, vakáns püspökségek igazgatása, Mária Terézia, majd /. Ferenc uralmától a kanonoki kinevezések, apáti, préposti címek adományozása stb.) E mellett felhívta a figyelmet a diplomáciai iratokra, az újkor vonatkozásában pedig külön hangsúlyozta a Staatsrat iratanyagának fontosságát. (Püspöki jelen71