Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Dóka Klára: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról / 59–70. o.

elsősorban a balparti erdőknél — a következő évtizedben megújították. Karbantartásukról a rendszeres üzemátvizsgálások során gondoskodtak.

32 A kalocsai érsekség első saját mérnöke az 1770-es évektől kezdődően három évtizeden át Kronovetter Antal volt, majd a 19. század elején ez a tisztség megszűnt. Eseti megbízások után 1838-ban Kober Józsefet rendszeresítették azzal a céllal, hogy az 1832/1836-os országgyűlés által lehetővé tett legelő elkülönítések végrehajtásánál az érsekség segítségére legyen. Azonban ilyen vonatkozásban érdemi tevékenységet csak az 1853 utáni jobbágyfelszabadítás, tagosítás során fejtett ki. Utódai közül a 19-20. század fordulóján érdemes megemlíteni Kikindai Aladárt, majd a két világháború közti időszakból Bozsó Ferencet. Míg Kober elsősorban a földmérésben, térképrajzolásban volt jártas, említett két utódja főként építész volt. A Mérnöki Hivatal iktatott iratai 1854-től vannak meg, a segédkönyvek pedig 1889től állnak rendelkezésre. Feladata volt a birtokon szükséges területmérések, térképezések elvégzése, gazdasági épületek tervezése, építése, javítása, kegyúri építkezések bonyolítása. Mint jeleztük, érseki székváltáskor ők végezték el az épületek műszaki értékelését, ami a leltározás alapja lett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, amikor kimondták az érseki javak állami kézbe vételét, néhány hónapra új Mérnöki Hivatalt szerveztek, ennek lebonyolítására.

33 A hivatal számára a jobbágyfelszabadítás után különösen sok feladatot jelentett a pusztákon hiányzó gazdasági épületek, istállók, cselédlakások építése. Gond volt a Duna átvágása miatt nehezen megközelíthető jobb parti erdőkkel is, ahol szükség volt erdészés vadászházakra házakra, faraktárakra és a hozzájuk kapcsolódó létesítményekre. Az iratok között és azoktól elkülönítve mintegy 600-700 tervrajzot őriznek, amit néhány, az 1820-as, 1830-as évekből származó rajz egészít ki. A levéltár műszaki iratanyagához kapcsolódik a kataszteri iratok gyűjteménye. A kataszteri jövedelem megállapítását szolgáló munkálatok 1849-ben kezdődtek meg. Mivel nem lehetett rövid idő alatt az egész ország területén a méréseket elvégezni, ezért az 1850. márciusi nyílt parancs a földadó ideiglenes bevezetéséről intézkedett. Az első térképeket a korábbi dokumentumok alapján készítették el, és ideiglenes telekkönyveket állítottak össze. A kataszteri felmérés megindulása az érseki birtokon a jobbágyfelszabadításhoz kapcsolódott, amelyben döntő szerepet kapott az uradalmi mérnök is. A levéltár kataszteri irataiban az ideiglenes mellett 1875-től az állandó kataszter dokumentumai is megtalálhatók, birtokívek, birtokrészlet jegyzőkönyvek formájában.

34 Az Érseki Gazdasági Levéltár iratanyagához 826 tételből álló térképgyűjtemény tartozik. Az első rajz 1749-ből való, és a birtokon kívüli Fájsz határát ábrázolja. A 18. századi térképek készítésében megyei {Ballá Antal, Kovács Károly Lipót) és kamarai mérnökök {Karpe Mihály, Ruttkay Mihály) játszottak fontos szerepet, de sok térkép maradt az uradalom első mérnökétől, az említett Kronovetter Antaltól is. Az 1817-ben kezdődő kamarai felmérés idején nagyszabású térképezési munkák kezdődtek, Steiner Károly, Tippely Ferenc, Ullmann Ferenc közreműködésével. Időrendben ez után következnek az úrbéri-tagosítási dokumentumok, majd az uradalmi pusztákon kialakított gazdaságokról készült mezőgazdasági térképek. Az egész gyűjtemény legnagyobb egységét az 1879 utáni erdőtérképek jelentik, amelyek alapjai a ka32 KFL III. 13. b. Erdöhivatal, erdészeti üzemtervek 33 KFL III. 16. a. Mérnöki Hivatal, iktatott és építési iratok 1919 54 KFL III. 17. Kataszteri iratok 67