Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Dóka Klára: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról / 59–70. o.
tal. n Az általános feladatokon kívül átvette a Számvevőségtől a törzsvagyont érintő kiadások és bevételek adminisztrációját, az illetmény, nyugdíj, kegydíj ügyeket a központ, a kerületi tisztek és az erdészet vonatkozásában is. Az 1872-től 1946-ig egységes elvek alapján vezetett naplófőkönyvek már korszerű pénzügyi nyilvántartások, a főpénztári főkönyvek pedig a bevételekről és a kiadásokról adnak az 1909-1947 közti időszakból áttekintést. Ezen kívül vezettek számlakönyveket, segédnaplókat, ideiglenes naplókat és egyéb nyilvántartásokat is. 29 A naplókhoz egységes formában készült számadásmellékletek tartoznak. A pénzügyi igazgatás irataihoz egy gyűjteményes fond tartozik: a kerületi hivatalok számadásmellékleteinek gyűjteménye. Azokat a bizonylatokat tartalmazza, amelyek kiegészítették a Számvevő Hivatalnak, majd a Számvevőségnek a tisztektől beküldött számadásokat, de már az eredeti iratátadáskor is elváltak azoktól. Forrásértékük természetesen különböző, mivel a néhány forintos kifizetések bizonylataitól a maradványföldek és a szőlődézsma megváltási számlákig minden megtalálható bennük. 30 A műszaki igazgatás szervei Az Érseki Gazdasági Levéltár bemutatásakor foglalkozni kell a műszaki igazgatással is. Ide sorolhatjuk a Mérnöki Hivatalt és az erdészeti igazgatás szerveit. Az erdészet a feudális korban a legfontosabb gazdasági ág volt az uradalomban, és a jobbágyfelszabadítás után is az erdőterületek átlagban 30%-át tették ki a birtoknak, de a bácsi és szentistváni kerületben ez az arány csaknem elérte az 50%-ot. A Duna szabályozása után a jobbparton volt Fajsszal szemben a Vászegi erdő, Bogyiszlönál Doromlás-Dokomlás, Taplós, Góga, Hátfő, ettől délre Gemenc, a hozzá csatlakozó Rezét, Cserta, Koppány, Porboly, Szeremlével átellenben Gyűrűsalj és még egy néhány kisebb erdőbirtok. A baloldalon maradt Küldoromlás, Karasz-Korpád, Hatsziget, Paptava stb. Az erdők jövedelméről már 1777-től számadásokat készített az erdőinspektor, majd 1836-tól az Erdőmesteri Hivatal, és széküresedés idején a kamara is külön gondot fordított ezek számon tartására. Az 1880-tól működött Erdőhivatal iratai 1944-ig szinte hiánytalanul fennmaradtak. A jószágkormányzó sokkal kevésbé szólt bele a működésbe, mint a többi szervezet esetében, így a hivatal maga döntött az alkalmazottakról, a vágások megkezdéséről, az erdei termékek (épületfa, tűzifa, magvak, facsemeték) értékesítéséről, a homokos területeken akácosok telepítéséről, a kiszáradt ártéri erdők hasznosításáról, vadászati kérdésekről stb. Az erdőgondnokságok számadásaikat az Erdőhivatalhoz küldték mellékleteikkel együtt, a számvevőség csak az összefoglaló adatokat kapta meg. 31 A kitermelt fa leltározására, értékesítésére, a szállítási feladatok lebonyolítására 1926-tól Raktárgondnokságot létesítettek, amely a második világháborúig működött. Az idézett 1879. évi erdőtörvény legfontosabb előírása volt, hogy üzemtervet kellett készíteni, és jóváhagyatni az illetékes minisztériummal. A tervek, amelyekhez térképek, erdőleírások, termőhely kimutatások, nyilvántartási könyvek stb. tartoztak, egy példányban a birtokosokhoz kerültek, akiknek gondoskodni kellett folyamatos aktualizálásukról. Az érsekségi erdők első üzemtervei 1883-1884-ben készültek, majd azok egy részét — n Iktatott iratai — segédletekkel — csak 1905-től vannak. Vö. KFL III. 10. a. 2 ' KFL III. 10. b., c. Főpénztár, főkönyvek, naplók 30 KFL III. 1 1. Kerületi számadásmcllékletek gyűjteménye 31 KFL III. 13. c., d. Erdőhivatal, vegyes könyvek és iratok, III. 14. Erdészeti számadásmcllékletek 66
