Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Dóka Klára: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról / 59–70. o.
Géderlak, Szentbenedek, Úszód, valamint a keleti részen épült Császártöltés, Kecel és Dusnok, a puszták közül pedig néhány, nem jelentős terület: Acs, Ökösdi, Csala, Orosz, Borsoshát, és az imsósi erdő. 9 A birtok igazgatási szervezete hasonlított a többi uradaloméhoz. Bár — mint látni fogjuk —- a kerületekben alkalmaztak tiszteket és segédszemélyzetet, már a 18. század közepétől találkozunk központosító törekvésekkel. Mivel a robotoltató majorsági gazdálkodás viszonylag későn alakult ki, a jövedelem a szerződésekben meghatározott cenzusból, kilencedből, a puszták bérletéből és az erdőkből származott, viszonylag kevés helyi felügyeletre volt szükség. A központi birtokigazgatás feladatait a 18. század közepétől prefektus látta el, akinek tisztét 1856-tól jószágigazgató vette át. Már a 18. század első felében találkozunk az udvarmester (sáfár) működésével, aki az 1840-es évekig az érseki udvar ellátásáról gondoskodott. A számadások központi ellenőrzésére az úrbérrendezés után megszerveződött a Számvevő Hivatal, amely mellett a közvetlen pénzügyi feladatok ellátására pénztárost (számtartó, cassae perceptor) alkalmaztak. A hivatal teendőit 1860-tól a Számvevőség vette át, amelyből 1872-ben elvált a Főpénztári Hivatal. Az 1770-es évektől fordítottak egyre nagyobb gondot az erdők felügyeletére, amit a a feudális korban kerületi tisztek segítségével a központi erdőinspektor látott el. Mellette már az 1830-as években Erdőmesteri Hivatal működött, amelyet 1880-tól (az 1879. évi erdőtörvény kiadása után) ErdőhivataRh szerveztek át. Területi kirendeltségei az erdőgondnokságok voltak, amelyek az erdészeti feladatokat a kerületektől átvették. A műszaki feladatok ellátására az uradalom már a 18. század végén foglalkoztatott mérnököt, majd az 1830-as évek végén ezt a tisztséget állandósították. 1854-től már Mérnöki Hivatal is működött. Az uradalom jogi képviseletét az Ügyvédi Hivatal látta el. E hivatal 1848 után veszített jelentőségéből, mert megszűnt a földesúri joghatóság, de a birtokigazgatásban a továbbiakban is szükség volt jogi végzettségűek segítségére. A kerületek élén a feudális korban a tiszttartók álltak, míg az egyes gazdaságokat ispánok irányították, az erdőbirtokokra pedig külön erdőispánok felügyeltek. Kalocsán, Hajóson, Szentistvánon volt külön kasznár, aki a gabonajövedelmeket kezelte, a bácsi tiszttartó mellett pedig számtartót alkalmaztak. 10 A jobbágyfelszabadítás után továbbra is találkozunk tiszttartókkal, ispánokkal, számtartókkal, a kasznárok feladatait pedig a magtárgondnokságok vették át. Az első világháború után intézők, gazdaságkezelők álltak a kerületek élén, akiknek feladata a vetés, aratás, állattartás irányítása, a cselédek, summások munkájának ellenőrzése volt." 9 DÓKA KLÁRA: Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. Budapest, 1997. (Továbbiakban: DÓKA) 159. 10 KFL III. 1. b. Prefektusi különkezelt iratok, kézbesítő ívek 1840, 1850. 11 A kalocsai és bácsi érseki javadalom uradalmi tisztviselőinek szolgálati, fegyelmi és illetmény szabályzata. Kalocsa, 1938. 61
