Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Tóth Krisztina: Katolikus és protestáns egyházlátogatási jegyzőkönyvek / 49–58. o.
gátasát. 22 A 18. század második felében azután, majd a türelmi rendelet kiadását (1781) követően a protestáns egyházlátogatások rendszeressé váltak, és mindegyik protestáns egyházkerületben folyamatosan készítették a vizitációs jegyzőkönyveket. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek kutathatósága napjainkban Az egyházlátogatási jegyzőkönyveket jelenleg katolikus és protestáns egyházi levéltáraink őrzik, és ezek egyik legkutatottabb és legkeresettebb forráscsoportjának számítanak. A katolikus érseki és püspöki levéltárak közül kilencben őriznek jelentős történeti értékkel bíró és nagy mennyiségű vizitációs jegyzőkönyvet. Néhány kivétellel mindegyik levéltárban gyűjteményes fondként kezelik őket, a Magyar Országos Levéltár a jegyzőkönyvek túlnyomó többségéről mikrofilmet készített, melyek kutatását magas színvonalú segédlet könnyíti meg. Az elmúlt évtizedben több forráskiadvány is megjelent, amelyben a jegyzőkönyvek teljes szövegét tették közé eredeti szöveggel és/vagy magyar nyelvű fordítással. A katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek kutatásánál azonban a kutatónak semmiképpen sem szabad megelégednie azokkal a forrásokkal, amelyet a levéltárak Visitationes Canonicae nevű fondjában talál. Ezek ugyanis kivétel nélkül mind gyűjtemények, amelyeket a legtöbb esetben csupán az egyházkormányzati iratok közül válogatták ki. Jelentős számú jegyzőkönyv található még — természetesen minden levéltárban eltérő mennyiségben — az érsekek vagy püspökök iratai közt, a plébániák iratai közt (amelyek sajnos a legtöbb esetben még nem kerültek be a levéltárakba) és a káptalani iratok közt. Ezeknek a jegyzőkönyveknek a feldolgozása és katalogizálása egyenlőre még nem történt meg. A katolikus egyházi levéltárakban őrzött jegyzőkönyvek Az Esztergomi Főegyházmegye Levéltára Visitationes Canonicae című fondjában 17,3 ifm iratot őriz. Az egyházlátogatások Oláh Miklós érsekségétől kezdve váltak rendszeressé, a legkorábbi jegyzőkönyv 1559-ből származik. 23 Ezután szinte mindegyik esztergomi érsek tartott vizitációt, bár a legtöbb csupán néhány főesperességet látogatott meg, a teljes egyházmegye vizsgálata elmaradt. A legteljesebb és legbővebb egyházlátogatás Batthyány József érsek (1776-1799) idején zajlott le, amely során a legapróbb részletességgel mérték fel az egyházmegye minden plébániáját és leányegyházát. Minden egyházközségről harminc-ötven oldal terjedelmű jegyzőkönyv készült, amelynek végére a plébániára vonatkozó legfontosabb dokumentumokat másoltak be. Az egyházlátogatás a templom állapotára, felszerelésére, a plébános és káplán személyére, jövedelmére, az egyházi szertartások leírására, az egyház alkalmazottjainak (tanító, egyházfi, bába) vizsgálatára, az egyházi épületek (lelkészlak, iskola stb.) állapotára, a hívek lelki életére, a kápolnák, keresztek, temetők leírására és a más vallásúak (protestáns, orthodox stb.) imaházának és lelkészének bemutatására, a plébánia területén lévő szerzetesrendek, kegyes alapítványok, végül pedig a plébánost nélkülöző helyek leírására tért ki. KÚR, 156. Az egyetlen fennmaradt középkori cgyházlátogatásunk, amely 1397-ben készült az esztergomi káptalanról és a Szent István első vértanú prépostságról, az esztergomi főkáptalan őrizetében található. Vö.: Esztergomi Fökáptalani Levéltár, Lad. 77. (Acta visitationis) 53
