Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Fejérdy András: A vatikáni titkos levéltár legutóbb megnyílt iratanyagáról / 42–48. o.

sával és a Lateráni Egyezmények megkötésével, valamint XI. Piusznak a Paríito Popolare Italiano-hoz, vagy a fasizmushoz való viszonyával kapcsolatban. Hasonlóképpen érdekes a Szentszék nemzetközi politikában való részvételét vizsgálni: az új pápa számára a különböző államokkal való kapcsolatokról készült 1922-es jelentés hátterét; a konkordátumpolitika különböző állomásait, különösképpen az 1933-as Reichskonkordat előkészítésének folyamatát, vagy Magyarország esetében az 1927-es intesa semplice létrejöttének szentszéki dokumentumait; a Vatikán Szovjetunió felé irányuló keleti politikájának első időszakát vagy a gyarmati háborúk szentszéki megítélését stb. A Szentszék nemzetközi kapcsolatainak vizsgálatában teret kell kapnia a XI. Piusz pápa idejében sokfelé uralkodóvá váló ideológiákkal szembeni elméleti és gyakorlati fellépésnek: a fasizmussal, a rasszizmussal kapcsolatos állásfoglalásoknak; XI. Piusz és a zsidóság kapcsolatának; a nácizmus és kommunizmus elítélésének; a mexikói forradalmak vagy a spanyol polgárháború szentszéki értékelésének és a Franco rendszeréhez való viszonyulásának. De idesorolhatjuk az olyan kérdések kutatását is, hogy miként viszonyult XI. Piusz a demokráciához. A forráskiadás lehetőségei Az imént nyújtott felsorolás természetesen messze nem teljes: számos más lehetséges kutatási irányt is meg lehetne nevezni. Nyilvánvaló például, hogy — az 1922-1939 közötti éveket felölelő időszak főszereplője, XI. Piusz pápa mellett — az 1930-as években már Eugenio Pacelli bíboros államtitkár is kiemelkedő szerepet játszott. A XII. Piusz személye iránt érdeklődő történészeknek tehát már most lehetőségük van arra, hogy az akkori bíboros államtitkár személyiségét és tevékenységét vizsgálják ebben a fontos időszakban. Annál is inkább, mert a kutathatóvá vált iratanyagban ezen a területen egy különleges meglepetés is napvilágra került. Eugenio Pacelli államtitkár kéziratos feljegyzéseiről van szó, amelyeket XI. Plusszal és a Szentszékhez akkreditált diplomatákkal folytatott beszélgetései után vetett papírra. Az államtitkár 1930 augusztusában kezdte írni ezt a nagy forrásértékű naplót, amit ettől fogva egészen XI. Piusz haláláig, 1939. február 10ig rendszeresen vezetett. A több ezer oldalnyi autográf kézirat teljes, 15 kötetre tervezett kritikai kiadását a vatikáni levéltár prefektusa, Sergio Pagano készíti elő. A szövegkiadás első — 1930-ra vonatkozó — kötete a tervek szerint már a 2007-es év folyamán napvilágot láthat. Eugenio Pacelli naplóival egyidejűleg más jelentős dokumentumkiadások is készülnek az újonnan megnyitott levéltári anyagokból. A Libreria Editrice Vaticana gondozásában már 2004-ben megjelent a hadifoglyok számára létrehozott információs iroda anyagának mutatóit és a dokumentumokból készült válogatást közlő két kötet. A kötetekhez egyúttal 8 DVD-n kiadásra kerültek annak a mintegy 2,1 millió hadifogolynak a nevét tartalmazó kartotékok másolatai, akikről az információs irodán keresztül érdeklődtek.

10 Hasonlóképpen már folyamatban van Cesare Orsenigo berlini nuncius 1930-1939 közötti jelentéseinek kritikai kiadása, mely a római német történeti intézet (Deutsches 10 Inter Arma caritas. L 'Ufficio Informazioni Vaticano per i prigionieri di guerra istituito da Pio XII. (19391947). Vol. 1. Inventario; Vol. II. Documenti. Cittá del Vaticano, 2004 (Collcctanca Archivi Vaticani, 52) 47