Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Kecskés D. Gusztáv: Az ENSZ levéltára és a magyar vonatkozású '56-os "ENSZ iratok" / 17–26. o.

előterjesztés volt — ez főleg a „különfélék" között tárgyalt témáknál fordult elő —, azt zárójelben jelezzük az adott napirendi pont után. Ahol a forrásrész értelmezése szükségessé teszi, ott magyarázó vagy szövegkritikai lábjegyzetet alkalmazunk az értelmezés megkönnyítéséhez. A lábjegyzeteket — a forráskiadásoknál megszokott formai megoldástól eltérve — nem végjegyzetként, hanem az egyes oldalak aljára, a főszöveg alá helyezzük el. Véleményünk szerint ez a módszer könnyebbé teszi az olvasók számára a szövegek értelmezését. A szakirodalomra vagy forrásra történő hivatkozásokat az adott kötet végén található irodalomjegyzékben oldjuk fel. Ugyanitt közöljük továbbá az egyes törvények, törvényerejű rendeletek és kormányintézkedések pontos megnevezését és fellelhetőségét is. A források lábjegyzetben való közlésével arra törekszünk, hogy olyan — eddig nem ismert — levéltári iratokra is felhívjuk az olvasóközönség figyelmét, amelyek segíthetik az egyes (budapesti, kerületi, üzemi) események jobb megismerését. Mivel a források hivatkozásánál a figyelemfelhívásnak kitüntetett szerepet tulajdonítunk, ezért előfordulhat, hogy olyan helyekre is teszünk (például a központi, illetve egyes kerületi apparátusokra vonatkozó) lábjegyzetet, ahol azt a szöveg nem feltétlenül követelné meg. A szövegben előforduló neveknél csak első felbukkanásukkor élünk szerkesztői kiegészítéssel. Amennyiben az egyes személynevek feloldása azt megköveteli, ott magyarázó lábjegyzettel élünk. Mivel a dokumentumokban egyes nevek akár többféle alakban is előfordulhatnak, ezért ezeket mindenegyes esetben — ahol ismert — a helyes névalakra javítjuk ki. A kötet végén a névmutatóhoz kapcsolódóan külön közöljük a jegyzökönyvekben előforduló személyek legfontosabb — általunk fellelt — adatait: az esetleges névvariációkat, az illető személyek születési és halálozási évét, jellemző foglalkozását, illetve az általuk betöltött párt- és állami tisztségeket. A névmutatóban szereplő személyek 1945 utáni életszakaszát kívánjuk alaposabban feltárni, ezért az azt megelőző korszakban viselt pozícióikat nem közöljük. Mivel a kötetekben számos, nem közszerepet betöltő személy is szerepelhet, az ő esetükben csak a jegyzőkönyvekből, vagy más, már publikált forrásból amúgy is kideríthető adataikat adjuk meg. A szakirodalmi hivatkozásokban előforduló neveket nem vesszük fel a névmutatóba. A kötetekhez készülő tartalomjegyzékekben feltüntetjük az ülések napirendjeit, így az a tárgymutató szerepét is betölti. 2006. december 7-én és 8-án a Vajdasági Levéltári Dolgozók Egyesülete tanácskozást szervezett Újvidéken, az Aréna Mozi nagytermében, a bírósági fondok rendezéséről valamint a levéltártan és a levéltári tevékenység fejlődési irányairól. A konferencián 31 levéltári és irattári tematikájú előadás hangzott el, valamint ismertették az ISADG nemzetközi levéltári szabványt, melynek szerb nyelvű fordítása is elkészült. A rendezvényen Budapest Főváros Levéltárából hárman, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárából négyen vettek részt. A konferencián a magyarországi résztvevők közül előadást tartott SARUSIKJSS BÉLA, NAGY SÁNDOR és APRÓ ERZSÉBET. 26