Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban / 24–33. o.

egy-egy közösség történetének kutatásához. Néhány hitközségnek van viszonylag jelentősebb (de az 1 ifm-et csak egy-két esetben meghaladó

32

) iratanyaga, ezek szinte kizárólag a Scheiber-féle gyűjtésből származó iratok. • A XVI. fondunk a zsidó központi szervezetek iratanyagát tartalmazzák, illetve ami ezekből ránk maradt: a Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1868 és 1950 közötti történetéből szinte teljes az iktatókönyvek sorozata, igaz, az iratokból szinte semmi sem maradt. • A XVII-es a zsidó egyesületek iratanyagát őrzi, vegyesen a múzeumi és a levéltári gyűjtésből. • A XVIII. a nemzetközi szervezetek magyarországi tagozatainak iratait őrzi - rendkívül töredékesen. • A XIX. a személyi hagyatékok helye. Ebben ugyanúgy szerepelnek a neológ tudományos és társadalmi elit által a múzeumnak ajándékozott levelezésgyűjtemények (pl. Bánóczy József akadémikus, az Izraelita Tanítóképző igazgatójának 1500 tételes levelezés és kéziratgyűjteménye), mint az 1-2 tételes családi hagyatékok. Ezek rendezéséhez internetes nyilvántartó programot készíttettünk, így a rendezéssel párhuzamosan egy kutatóknak szóló segédlet-adatbázis is épül.

33 • A XX-as pertinenciális fondként a holokauszt-gyűjtemény iratait tartalmazza. Ezek iránt óriási a kutatói érdeklődés is, és az elmúlt időszak kárpótlási igazolásaihoz is rengeteget használtuk. Szinte teljes mennyiségét mikrofilmeztette a jeruzsálemi Yad VaShem Archives, s jelenleg hasonlóképpen a washingtoni USHMM is. (Ezekről a levéltári kérdésekben tájékozott közvélemény is tud, hiszen többek között ezek miatt vált fontossá a két országgal kötött adatvédelmi megállapodás aláírása.) • A XXI-es a múzeumi gyűjteményből eredő, a harmincas évektől gyűjtött antiszemita sajtótermékek anyagát, valamint a hitközség részére készített sajtófigyelő anyagait tartalmazza. • A XXII. a fénykép-, a XXIII pedig a plakátgyűjtemény. Fényképeink rendezésénél a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárának beosztását követtük, de főképp portrék és zsinagóga-képek találhatóak benne. • A XXIV-es fondban két különgyűjtemény található: a Magyar Országos Levéltártól 2000-ben átvett 50 doboznyi irat, valamint a vidéki zsidó hitközségek anyakönyveinek gyűjteménye. Az anyakönyvek elsősorban az 1895 előtti hitközségi anyakönyvek, de vannak települések, ahonnan egészen az 1950-es évekig vezetett anyakönyvekkel is rendelkezünk. A sorozat nem teljes, a hajdan több, mint 400 anyakönyvi kerületből mindössze 61-ből rendelkezünk anyakönyvekkel, s gyakran ezek is töredékesek.

34 A MOL-tól átvett iratanyag az 1950-es évek cionista pereinek során a hitközség épületéből elszállított iratanyag, melyet 1994-ben szállítottak a Belügyminisztériumból az Országos Levéltárba, majd kérésünkre az eredeti iratokat átadták/visszaadták. Elsősorban az 1945-1950 közötti időszak iratait tartalmazza, s a holokauszt utáni helyreállítási, talpraállítási folyamatokat lehet tanulmányozni az iratok alapján. 32 Ezek egyike a már említett zsámbcki iratanyag, ahonnan jelentős mennyiségű jegyzőkönyvünk van, másik a kaposvári hitközség iratanyaga, melynek viszonylag jelentős terjedelme összefüggésben lehet azzal, hogy az intézmény korábbi levéltárosa, Lcmdeszmann György korábban kaposvári rabbi volt. 33 http://bpjewmus

. virgosystems. hu 34 FROJIMOVICS KINGA: Magyarországi Zsidó anyakönyvek 1760-tól napjainkig. Budapest, 2007. 31