Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Lakatos Andor: Egyházi levéltárak Magyarországon a 21. század elején - fordulóponton? / 4–16. o.

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL LAKATOS ANDOR EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK MAGYARORSZÁGON A 21. SZAZAD ELEJÉN — FORDULÓPONTON?

1 Az egyházi levéltárak számszerű áttekintése Az 1995-ös levéltári törvény szóhasználatával élve jelenleg 36 „nyilvános magánlevéltárként" működő egyházi levéltár van Magyarországon, melyek közül 19 katolikus, 6 református, 6 evangélikus és 5 egyéb felekezetű intézmény.

2 (A törvény jogi értelemben nem használja az „egyházi levéltár" fogalmat.) A valóságban ennél több egyházi levéltárról is beszélhetünk, hiszen vannak olyan gyűjtemények, melyek nem rendelkeznek nyilvános magánlevéltári jogállással, vagyis egyszerűen magánlevéltáraknak minősülnek, így történhet meg az is, hogy a 2003-as egyházi levéltáros ki kicsoda adatgyűjtésben

3 38 magyarországi és 10 határon túli, azaz mindösszesen 48 levéltár neve szerepel. Az utóbbi években pedig újabb három katolikus intézmény jelent meg az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK) honlapján.

4 Az alábbi összefoglalásban-áttekintésben lehetőség szerint igyekszünk a tágabb kört, vagyis az elérhető adatok teljességét figyelembe venni, és nem csak a nyilvános magánlevéltárak adataira alapozni.

5 Az általunk ismert 23 katolikus intézmény közül 13 egyházmegyei, vagyis püspöki székhelyhez kötődő levéltár (általában a püspökségek és a mellettük működő káptalanok irataival, sok esetben innen ered a „püspöki és székeskáptalani levéltár" elnevezés).

6 A szerzetesi intézmények száma 9.

7 A két nagyobb csoporton kívül említhető a Mindszenty Alapítvány Levéltára Budapesten, egy speciális, modern kori gyűjtemény, melynek célja a néhai hercegprímás, Mindszenty József bíboros emlékeinek és hagyatékának ápolásafeldolgozása. A tanulmány megírásához értékes megjegyzésckct-kicgcszítésckct kaptam a következő egyházi levéltáros kollégáktól: Czcnthe Miklós, Dr. Kertész Botond és Dr. Szabadi István. Ezúton is köszönöm segítségüket. Ld. Magyarországi levéltárak aktuális nyilvántartását a MOL honlapján (

www.mol.gov.hu

). Ki kicsoda az egyházi levéltárakban? Egyházi levéltárosok, egyházi levéltárak 2003-ban. Szerk.: LAKATOS ANDOR. MELTE, Kalocsa, 2003. Vö.: www.okgyk.hu/Jeveltarak.htm

. Nem vettük figyelembe viszont az intézmények számánál az egyes felekezetek egyházközségeinek (plébániák, gyülekezetek) levéltárait, melyek az említett számokat több ezerrel növelhetnék, viszont néhány kivételes esettől eltekintve általában egyszerű őrzőhelyként funkcionálnak, és nincsen intézményes levéltári tevékenységük. A katolikus egyházmegyei levéltárak közül a főegyházmegyék, érsekségek levéltárai: Esztergom, Kalocsa, Eger és Veszprém székhellyel működnek, a püspökségek székhelyei pedig a következők: Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely és Vác. A hajdúdorogi, országos illetőségű görögkatolikus püspökség székhelye és levéltára Nyíregyházán működik. Nem nyilvános magánlevéltári jogállású a Kaposvári Püspökség Levéltára. Pécs esetében 2003-ban kérelmezték a püspöki és káptalani levéltárak külön szerepeltetését (korábban egy nyilvántartási számuk volt), ha ezt is figyelembe vesszük, a katolikus intézmények száma összesen 24-rc nő. A szerzetesi intézmények a következő rendekhez fűződnek: bencés (Pannonhalma), ciszterci nővérek (Kismaros), premontrei (Csorna), jezsuita (Budapest), ferences (Budapest), piarista (Budapest). Nem nyilvános magánlevéltárak: bazilita (Máriapócs), domonkos (Vasvár), pálos (Pécs). Valójában minden bizonnyal több rendi gyűjtemény is létezik az országban, de sajnos velük nincsen kapcsolatunk, anyagukról nincsenek információink. 4