Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MÉRLEG - Sasfi Csaba: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. Szerk. Köblös József. Pápa, 2006 / 76–81. o.

Ez a gyakorlat lett az alapja a későbbi állami oktatásstatisztikának és e gyakorlat szerencsére nagy számban fennmaradt dokumentumai stabil alapját képezik a többirányú történeti kutatásnak is. Ez a felsőbb, állami törekvés eredményezte végül a pápai kollégium esetében is a több és egységes információt biztosító folyamatos regisztráció megjelenését: a dunántúli református egyházkerület 1819-ben úgy határozott, hogy a Helytartótanács ez irányú rendeletét végrehajtja, és hozzáfogott az éves „tabellás jelentések" elkészítéséhez. Ennek a döntésnek a következménye a CD-n található adatbázis, a kollégium jó negyven évének gazdag adataival. Kétség kívül ez a kiadvány tudományos szempontból legfajsúlyosabb része. Nem mintha lebecsülném a majd ezer oldalnyi precízen átírt és jegyzetelt névanyagot.

4 De ez másra, valljuk be, jóval kevesebbre nyújt lehetőséget, mint az adatbázis: egyéneknek a pápai református kollégiumban bizonyos időszakban szerzett bizonyos iskolázottságának a megállapítására. Azonban a forrásadottságok fent vázolt alakulása folytán a pápa kollégium diákságának — mint egyének sokaságának — társadalomtörténeti elemzésére lényegében csak a CD-levő adatbázis alkalmas. És ez egyedülálló lehetőség nemcsak a protestáns iskolatörténet, de az egész oktatástörténet társadalomtörténeti szemléletű megújítására. Nézzük hát, mi mindenre használható! Kereshetünk benne: • tanév/félév/tagozat/képzési forma szerint • a diák neve szerint • általánosan a diákok születési helye és megyéje szerint • általánosan a diákok vallása és nemzetisége szerint • a szülő vagy gondviselő neve szerint • általánosan a szülők vagy gondviselők foglalkozása szerint • általánosan a szülők vagy gondviselők lakhelye és megyéje szerint • végül összetett keresést is végezhetünk: ez előbbi három adatcsoport egyes adatainak kombinációit adhatjuk meg keresési profilként és az így kapott eredményt azután még rendezhetjük illetve listázhatjuk. Az adatbáziskezelő (a program kezelőfelületén ettől valójában eltérő sorrendű) menüpontjaiból a keresési lehetőségek két alapvető módja bontakozik ki: egyedi, azaz egyénekre történő név szerinti egészen részletes vagy pedig a tanulók egyes kisebb-nagyobb sokaságára, legyenek azok egy-egy osztály, kurzus avagy mindazok, akik egy településről jöttek, esetleg azok, akiknek táblabíró volt az apja vagy gyámja. A továbbiakban a program nyújtotta keresési-lekérdezési lehetőségek egy-egy konkrét hasznosítási módját szeretnénk bemutatni, kedvet csinálva az adatbázissal való közvetlen barátkozáshoz. Az első menüpont alatti műveletekkel az eredeti éves létszám „tabellák" rekonstruálhatók egészükben vagy részleteikben: félévenként gimnáziumi osztálynévsorként vagy az akadémiai tagozaton tanulmányi kurzusonként. Ugyanezek a műveletek az összetett keresés pontban kiterjeszthetők több tanév alkotta időszakokra is a 'között' opció használatával, így akár nagyobb létszámú tanulókohorszok is névszerint összeállíthatók: például az 1826/7-1829/30. közötti három tanévben a gimnázium kezdő osztályába — ezt 4 Alternatívaként az átírt és kiadott iratanyag digitális másolatban való közzétételének lehetőségét lehet felvetnünk. Ebben az esetben az kiolvasás(és átírás) terhét és felelőségét a kutató (olvasó) viselné, ami alighanem jelentősen csökkentené a tényleges felhasználók körét. 79