Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MÉRLEG - Sasfi Csaba: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585–1861. Szerk. Köblös József. Pápa, 2006 / 76–81. o.

tanulmány e nélkül is koherens egységet ad, megrajzolva az Ajánlásban említett „teljesebb" vagy mondhatjuk újfajta intézménytörténeti monográfiának a szerkezeti vázát. Ennek lényege, hogy benne a kollégium diáksága is szerepet, sőt nagy szerepet kap a korábbi munkákhoz képest. E cél érdekében is történt a pápai kollégium „teljes diáknévsorá"-nak, vagyis e vaskos kötetnek összeállítása, aminek első elemzését ez a történeti vázlat már tartalmazza is. De ezek már az eredmények és az értékelés - a feltárt és feldolgozott források részletes és pontos leírását itt nem igénylik. A történeti bevezető tanulmány két része közel azonos szerkezetű, nagyjából azonos fogalmak alatt tárgyalja a kollégium történetét. Kiegyensúlyozottan, nagyjából egyenlő teret szentel az iskolaszervezetnek és iskolai szabályoknak, a diákönkormányzatnak és a kollégium diákságának: létszámuk alakulásának, földrajzi és társadalmi származás szerinti összetételüknek, belső, kollégiumon belüli tagozódásuknak és az iskolai életnek. Fontos új szempontként jelenik meg a végzett diákok későbbi pályáinak, a hazai vagy külföldi továbbtanulásnak, a lelkészi vagy tanítói pályára kerülésnek a vizsgálata. És persze nem maradt el a tanárokat bemutató rész sem. A hagyományos iskolatörténeti elbeszélésmód, az intézmény történetének nagy eseményei és fordulatai, illetve a közéjük eső szakaszok szerinti tárgyalás központba állítása helyett a szereplők (diákok és tanárok), és a diákok által megszerzett iskolázottság későbbi érvényesülése is elengedhetetlen részét kell képezze az új intézménytörténetnek. Nemcsak a szűkebb társadalmi közeg, a nevelő „szakma" és a központi politikai akarat iskolára gyakorolt hatása érdekes a kutatás számára, hanem fordítva is: az iskola hatása a környező és a távolabbi elvont társadalomra, amit végzett diákjai későbbi pályája realizál. Ebben a megközelítésben az iskola mint egyre inkább modern intézmény áll az elbeszélés középpontjában: saját belső működésmódjának és a környezetében hozzá kapcsolódóan kialakult társadalmi gyakorlatoknak, az iskolázásnak vizsgálatával. Vagyis az iskolai tudáshoz való hozzájutás módozatainak és esélyeinek megállapítása, illetve az így iskolázottakká váltak esetében a megszerzett tudás érvényesülési módjainak kutatása képezi az oktatás társadalomtörténeti szempontú tárgyalását. Ennek pedig elsődleges forrása a diákok iskolai regisztrációjának dokumentumai. Ezek összegyűjtése alapfeltétele az ilyen vizsgálatoknak. Ráadásul csak a nevesített adatok jelenthetik a továbblépést, újabb adatok bevonásának lehetővé tételével a megválaszolható kérdések körének bővítését. Ennek minden korábbinál nagyobb esélyét nyújtja a szóban forgó munka. Az előbbi megközelítés esetében kulcskérdés, hogy valójában milyen a diákok iskolai regisztrációs dokumentumainak forrásértéke. Annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az adott intézmény regisztrációs gyakorlat milyen volt: milyen momentumokra terjedt ki, milyen körű volt, mennyire volt folytonos és mennyire volt egységes. Ezzel az alapkérdéssel kapcsolatban a kötetben a következőket olvashatjuk: „Egyszerű dolgunk lett volna, ha létezne egy egységes szerkezetű, és az egész korszakot átfedő kollégiumi matrikula. Ilyen forrás azonban nem maradt ránk, valószínűleg soha nem is létezett. A diáknévsor összeállítása így csak különböző típusú források együttes kiadásával valósítható meg." Ez elégséges magyarázat lehet arra is, hogy a kötetben összeállított „diáknévsor" miért nem névtár, abban az elvi műfaji értelemben, hogy alapszerkezetét személyek nevének betűrendje alkotná, és ezek alá lennének rendezve a tanulók iskolai jelenlétének és működésének adatai.

2 Vagyis a kötet klasszikus forráskiadásnak tekinthető: különböző 2 A Szögi-féle vállalkozás kötetei sem névtárak ebben az elvont értelemben, hanem „adattárak". Ennek pontos műfaji megfogalmazása a következő: ,A közölt hallgatói névsor nem klasszikus forráskiadási szabályok szeli