Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - MŰHELY - Osváth Zsolt: A műegyetemi tanács memoranduma sir George Clerk-hez: forrásközlés / 68–75. o.
A memorandum egyes szövegváltozatai és azok készítői A közölt dokumentum a memorandumnak a tanács által jóváhagyott végleges változata. Ezt megelőzően már készült egy szövegtervezet, amelyet Czakó rektor jegyzőkönyvben rögzített szavait idézve: „..Nagy Virgil tanár úr..." készített el. Nagy Virgil, amint ez életrajzából is látható sokoldalú egyéniség volt. Egyesült benne az oktató, az építőművész, az építészettörténész és a tudományszervező. 8 Széles tevékenységi köréből adódóan számos honi és külföldi tudományos társaság munkájának volt igen tevékeny részese. 9 Az, hogy kik és miért éppen őt kérték fel a memorandumtervezet megszövegezésére az ülés jegyzőkönyvéből nem derül ki. Nem zárható ki, sőt igen valószínű, hogy angol nyelvismerete és az angolszász (tudományos) világban való tájékozottsága motiválhatták a döntéshozókat kiválasztásában. Az általa összeállított tervezetet egy erre összehívott értekezlet véleményezte és egy az értekezlet által felkért bizottság elvégezte rajta „...azokat a módosításokat amelyeket az értekezlet kívánatosnak tartott... ". Arról, hogy kik vettek részt az értekezleten és melyek lehettek a „... kívánatosnak tartott... " korrekciók az ülés jegyzőkönyve nem tájékoztat. Feltételezhető azonban, hogy részt vehetett rajta tisztségéből adódóan Czakó Adolf, a tervezetet megszövegező Nagy Virgil, valamint a módosításokat megtevő bizottság tagjai is. Utóbbiak nevét a jegyzőkönyvben is rögzítették. Eszerint a bizottság: Nagy Virgil, dr. Heller Farkas 10 , dr. Kossalka János," dr. 'Sigmond Elek, 12 Söpkéz Sándor, 1 \ 8 Nagy Virgil 1859. április 25.-én született Temesvárott és 1921. november 8.-án hunyt el Budapesten. Építészi oklevelét 1885-ben kapta a JME-n. 9 Első oktatói megbízását 1884-ben nyerte a műegyetemen. A Steindl Imre professzor vezette műépítéstani tanszék tanársegéde lett. Ezt a tisztségét három tanéven át (1884/85-1886/87) látta el, majd távozott a JMEröl. 1893. febr. 16.-ától kezdett ismét tanítani. Ekkor, mint m. kir. főmérnököt a műegyetemen az általános műtörténet magántanárává habilitálták. 1905. aug. 12.-én főállású műegyetemi tanerő lett, mivel kinevezték az ókori építészet ny. r. tanárává. Ettől a naptól egészen haláláig a JME professzora maradt. Építőművészként nevéhez fűződik az egykori Ferenc József (ma Szabadság) híd és a régi Erzsébet híd architektúrájának megalkotása. Az előbbi terveit 1894-96-ban, az utóbbiét 1897-1903-ban készítette. Tervei alapján épült a losonci városháza (1892) és a nyíregyházi belvárosi r.kat templom (1902-04). Professzortársával, Walder Gyulával együtt irányította 1921-23-ban a gyöngyösi Szent Bertalan-templom rekonstrukiós munkálatait. Építészettöténészként könyvet írt Spanyolország építészeti emlékeiről, az italai quatrocento neves szobrásza Lucca della Robbia mesteriskolájáról és a monumentális falfestészetről. Tudományszervezői talentumát bizonyítja a Konstantinápolyi (Isztambuli) Tudományos Magyar Intézet igazgatósági tagsága. 10 Heller Farkas Henrik, dr. (Budapest, 1887. máj. 9. - Budapest, 1955. szept. 29.) közgazdász. Államtudományi doktor (1900). A kereskedelem és iparpolitika magántanára (1907-től). A JME-n a közgazdaságtan és pénzügytan ny. rk. tanára (1914. febr. 27.-étől), ny. r. tanára (1917-48). Az MTA tagja. 11 Kossalka János, dr. (Vajdahunyad, 1872. márc. 19. - Hatvan, 1944. szept. 20.) mérnök. A JME-n szerzett mérnöki oklevelet (1893) és itt avatták műszaki doktorrá is (1903). Az oszlopokkal összekötött többtámaszú tartók elméletének magántanára (1906-tól). A JME-n 1918-tól a hídépítéstan ny. r. tanára. 12 Sigmond Elek, alsószentmihályfalvi, dr. (Kolozsvár, 1873. febr. 26.- Budapest, 1939. szept. 30.) vegyész. A JME-n kapott vegyészi oklevelet (1895). A kolozsvári tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori fokozatot (1898). A mezőgazdasági kémiai technológia ny. rk. tanára (1908. aug. 16.-ától), ny. r. tanára (1910. aug. 16.-ától). Az MTA tagja. 13 Söpkéz Sándor (Bárd, 1866. szept. 20. - Budapest., 1938. okt. 24.) gépészmérnök. A JME-n szerzett oklevelet (1888). Az elektromos közlekedési eszközök műegy. magántanára (1898). Az elektrotechnika ny. r. tanára (1908. jan. 28.- 1937. jún. 1.). 70
