Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Kecskés D. Gusztáv: Az ENSZ levéltára és a magyar vonatkozású '56-os "ENSZ iratok" / 17–26. o.

ség létrehozására. Végül 1950-ben megalakult az ENSZ New York-i Székházában elhelyezett Irattári Részleg (Archives Section). Az ARMS {United Nations - Archives and Records Management Section) jelenleg iratkezelési és levéltári funkciókat egyaránt ellát. Az ENSZ nem hivatalos iratait őrzi. A hivatalos ENSZ dokumentumok az Egyesült Nemzetek Könyvtáréban és az egyes tagországok úgynevezett letéti könyvtáraiban vannak elhelyezve.

3 Az ENSZ levéltárának iratai származhatnak az ENSZ valamely ügyosztályáról, küldöttségétől, bírói testületétől vagy más működési egységétől. A levéltárban kutatható dokumentumok eredet szerinti fő csoportjai a következők: az ENSZ-et megelőző hasonló funkciójú intézmények — így az Egyesült Nemzetek Információs Szervezete (1941-1946), az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnökkel Foglalkozó Bizottsága (1943—1949) — anyagai. Továbbá az ENSZ Titkárság dokumentumai, melyek két fő egységre bonthatók: vannak köztük központilag nyilvántartott iratok minden ügyosztályról, valamint a központilag nem, csak ügyosztályok szerint nyilvántartott iratok (pl. a Főtitkár Hivatala, a Politikai és Biztonsági Tanácsi Ügyek Osztálya). Továbbá az ENSZ missziók, mint az Egyesült Nemzetek Rendkívüli Hadereje (1956—1967), az Egyesült Nemzetek Szervezete Kongóban (1960-1964), stb. dokumentációja. És végül az ENSZ-családhoz tartozó egyes szervezetek és ügynökségek (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja, a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet, stb.) irategyüttesei. A levéltár kutathatóságát az Egyesült Nemzetek Szervezete Adminisztratív Rendelkezése (ST/A1/326 „The United Nations Archives") szabályozza. Ennek negyedik fejezete kimondja, hogy a nyilvánosság számára megismerhetőek azok a dokumentumok, amelyeket keletkezésük idején nyilvánosságra hoznak; amelyek 20 évnél régebben keletkeztek, és a főtitkár nem korlátozta a kutathatóságukat; és végül amelyek ugyan kevesebb, mint 20 éve keletkeztek, de nem esnek a főtitkári korlátozás alá, és az iratképző szerv írásban hozzájárul a kutatásához. A levéltári kutatás megkezdése előtt minden kutatónak beiratkozási űrlapot kell kitöltenie. A minősített iratok

4 kutatása előtt szükséges azok titkosságának feloldása, amelyhez nélkülözhetetlen az érintett szerv hozzájárulása. A magyar vonatkozású iratanyagok az ENSZ Levéltárában Magyarországgal kapcsolatban részletes dokumentáció áll rendelkezésre a második világháború után Ausztriában és Németországban maradt magyar származású hontalan személyek helyzetéről és az 1946-1947-es magyarországi UNRRA misszióról, melynek bőséges iratanyagából különösen fontosnak tűnnek a magyar belpolitikai élet változásait rendszeresen elemző titkos jelentések.

5 Az ENSZ Segélyezési és Újjáépítési Hivatalának 3 Magyarországon az Országgyűlési Könyvtár ENSZ Letéti Gyűjteményében hozzáférhetők például: az ENSZ és szakosított intézményeinek évkönyvei 1946/1947-től 1990-ig. 4 Titkosnak számít minden „szigorúan bizalmasnak" (Strictly Confidential) minősített irat. E kategóriába tartozik minden kódolt távirat, és az olyan titkosítási minősítések, mint „Confidential (Class III)", „For Your Eyes Only" [csak az ön számára], „Top Secret" [a legszigorúbban titkos]. További korlátozó minősítések lehetnek: „Privilcgcd" [titkos], „Personal" [személyes] és „Limited" [korlátozott]. 5 A Magyarország és az ENSZ kapcsolatáról rendelkezésre álló szakirodalomban csekély számban található kifejezetten történeti tárgyú publikáció. A teljesség igénye nélkül ld. RÓZSA GYÖRGY: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. Budapest, 1960. Az ENSZ-család és Magyarország. Szcrk. GÖMBÖS ERVIN, Budapest, 1997. PULAY GÁBOR: Magyarország az ENSZ tagja. Jogtudományi Közlöny (11. évf.) 1956. 1-5.; Réczti LÁSZLÓ: A magyar jogászság felemeli szavát az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen. Ma18