Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - ÉVFORDULÓ - Turbuly Éva: Takáts Endre a soproni levéltárban / 57–67. o.

tartott az ottani eseményekről.

28 Pár nap múlva egy egyetemi küldöttel járt Győrben, ahol — mivel beszédében rámutatott arra, hogy a pár napra elegendő szénkészlet mellett a bányászok munkabeszüntetése milyen veszélyekkel jár — a jelenlévők megtámadták, „sztrájk- és hazaárulónak" nevezték. • Az október 28-án kitört sopronkőhidai börtönlázadás kapcsán fegyveres erősítést kért a határőrségtől és nyilatkozott arról, hogy jogos a fegyverhasználat. Ugyanakkor a kedélyek lecsillapítására vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként egyes források szerint hat, mások szerint „nyolc plusz öt" rab szabadon bocsátását rendelte el. Közülük kettő a vádirat szerint háborús bűnös volt. • Felelős kiadója volt az „ellenforradalom" alatt megindított, egyetlen számot megért Soproni Naplónak.

29 • Elrendelte a nemzetőrség megalakítását. • Utasítására a nyomdászok igazolványokat készítettek a Nemzeti Tanács tagjai, a rendőrségi és biztonsági szolgálatosok számára. Ugyancsak az ő utasítására — bár a bélyeggyűjtők kérésére — került sor a postai bélyegek felülbélyegzésére; hazádnak rendületlenül! Sopron, 1956. október 22. " felirattal. • Részt vett a Nemzeti Tanács által kiadott felhívások megszövegezésében. Az indoklás felsorolta a MEFESZ-szel való ellentéteket is, valamint azt, hogy október 28-án a MEFESZ az egész pártbizottságot, köztük Bognár Dezső tanácselnököt letartóztatta, de a vádlott közbenjárására még aznap szabadultak. A téma kutatói számára közismert, hogy a Nemzeti Tanács vezetőjeként Takáts Endre kapcsolata a soproni forradalmi események másik fontos mozgatójával, a MEFESZ helyi szervezetével nem volt felhőtlen. A jó viszony és a közös célok folyamatos hangoztatása mellett kezdettől fogva hatásköri viták voltak. Egy október 31-én kötött megállapodás értelmében a közigazgatáson kívül minden terület irányítása a MEFESZ kezébe került, amely a városi Nemzeti Tanács feladatának a tanácsi apparátus munkájának segítését, a város rendjének és nyugalmának fenntartását, a közellátás irányítását tartotta. Több dokumentumból is az olvasható ki, hogy Takáts Endre valamiféle kiegyensúlyozó, közvetítő szerepet kívánt betölteni a forradalom radikális és mérsékeltebb szereplői, valamint a volt nomenklatúra képviselői között, és hasonló szerepet szánt a nemzeti tanácsi intézőbizottságnak is. Úgy vélte, a különböző társadalmi érdekcsoportok egységes fellépésére van szükség a kívánatos változások eléréséhez. Ennek az egységnek a védelmében szólította fel október 29-én a pártok nála megjelent képviselőit, hogy egyelőre hagyjanak fel a pártszervezéssel.

30 A szerveződések azonban folytatódtak, ahogy a határozott célokkal rendelkező egyetemi szervezet sem volt megfelelő partner a kompromisszum-kereső, egyensúlyozó manőverek végrehajtásában.

31 28 Itt jegyzendő meg, hogy a soproni küldöttség eredeti célja a Győrtől elszenvedett soproni sérelmek ismertetése és lehetőség szerinti orvosolása volt, amelyre azonban az adott körülmények között természetesen nem kerülhetett sor. 29 A Nemzeti Tanács október 31-én döntött egy külön soproni lap indításáról, amelynek először a Sopron és vidéke nevet szánták. Heti háromszori megjelenést terveztek, megkezdték az előfizetők gyűjtését. A Soproni Napló végül november 3-án jelent meg. 30 SL, Takáts Endre hagyatéka 31 BANK-TÓTH, 274. 63