Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - ÉVFORDULÓ - Turbuly Éva: Takáts Endre a soproni levéltárban / 57–67. o.

A makói gimnáziumi évek után a jó tanuló, jó tornász fiú a bécsi Rudolf Tudományegyetmen (1925-1930) teológiai tanulmányokba kezdett. Szellemi nyitottságát, sokoldalúságát jelzik külföldi utazásai, amelyek során eljutott Svájcba, Olaszországba, Bulgáriába és Törökországba is. 1930-ban pappá szentelték, teológiai doktorátust szerzett, 1939-1941 között Szegeden történelem-földrajz szakos bölcsészdoktori diplomát, valamint doktorátust. Nyomtatásban is megjelent disszertációját Nádasdy László csanádi püspökről írta. 1943-ban felmentését kérte egyházi kötelezettségei alól, és a felmentés elnyerése után sikeresen megpályázta, majd decembertől betöltötte Baján az akkor szervezett városi levéltárosi állást. A szükséges levéltári gyakorlatot Nagyváradon és a Magyar Országos Levéltárban szerezte meg. 1944. október 20-án a front elérte Baját. Mivel a város vezetői elmenekültek, a törvényhatósági bizottság a hivatali rangsorban élre került Takáts Endrét választotta meg polgármesterré. Később a bajai háromszög kerületi kormányzói teendőivel is megbízták. 1945 nyaráig maradt posztján, ezt követően ismét levéltárosként tevékenykedett. Péter László és Kőhegyi Mihály, a Bajai Múzeum egykori igazgatója is megörökítette azt a történetet

5

, mely szerint egy fogoly fegyveres szökése miatt az orosz városparancsnok túszok szedésével akarta a szökevény kiszolgáltatását elérni. Takáts polgármesterként nem volt hajlandó aláírni az erre vonatkozó parancsot, sőt nevét a lap tetejére, a túszlista számára fenntartott helyre írta. A parancsnok értékelte kiállását, a túsz-szedés elmaradt. A forrongó időszakban rövid ideig politikai szerepet is vállalt, a kisgazda párt megyei titkára és pótképviselője lett. 1947 tavaszán félállásban megbízták a múzeum megszervezésével. Később legendássá vált szervezőképességét itt is bizonyította, a múzeum mellett létrehozta a Rudnay-művésztelepeX, a Zichy családtól megvásárolt könyvanyagból és a feloszlatott szerzetesi könyvtárakból pedig könyvtárat szervezett. 1950 decemberében a tanácsrendszer bevezetésével a levéltárak életében is jelentős változások következtek be. A vármegyei és városi levéltárak állami intézményekké váltak és a Levéltárak Országos Központja (LOK) irányítása alá kerültek. Takáts Endrét a LOK új állomáshelyre, a Soproni Állami Levéltár élére rendelte, amelyet 1957 októberéig vezetett. Sopronban addig két levéltár volt, a Sopron megyei Sümeghy Dezső és a városi a forrástörténeti kiadványaival és a soproni virágének felfedezésével országos ismertségűvé vált Házi Jenő vezetésével, akit még az államosítás előtt kényszernyugdíjba küldtek. A két levéltár az államosítást követően összevonásra került. Takáts Endrére várt, hogy egy egységes, az egykori Sopron megye egész területére kiterjedő illetékességű intézményt hozzon létre. Nem csupán két levéltárat kellett egyesítenie annak minden adminisztrációs és gyakorlati következményével, nem csak számba kellett vennie a — különösen a megyei anyagban jelentős — háborús károkat, de el kellett készítenie az új alapleltárakat is. A területi illetékességet kapott intézménynek be kellett gyűjtenie az önkormányzatok, iskolák, üzemek, felszámolt apáca- és szerzetesrendek iratanyagát. Erről a hatalmas munkáról nyugdíjas kollégánkkal, Tirnitz Józsefiéi is beszélgettünk egy vele készített interjú során. Vonaton és biciklin járták a falvakat. Az iratokat a legtöbb helyen akkor (is) a pincében, vagy a padláson őrizték. A felmérést és előkészítést követően a begyűjtés teherautókkal történt.

6 Takáts jelentéseiből kiderül: Sok helyen a kályha melletti szenesládából húzták ki az 50-80 éves adófőkönyvek maradékát, máskor egérfészkek közül kellett kibányászni az iratokat. A korszak papírbegyűjtési mániája pótolhatatlan vesz5 T. E. listája. Magyar Nemzet 1996. július 15. Péter, 30. 6 TURBULY EVA: Tirnitz József 80 éves Soproni Szemle 60. (2006.) 1. sz. 93-94. 58