Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. szám - E-ARCHÍVUM, E-LEVÉLTÁR, E-IRATTÁR - Décsey Sándor: Megyei levéltárak a világhálón / 50–56. o.

lusztrációk. Néha azonban olyan érzése támad az érdeklődőnek, hogy csak azért került fel az intézménytörténet, mert „másnak is van, legyen nekünk is". Minden levéltár elérhetősége könnyen megtalálható a weblapokon. Központi telefonszám, faxszám, e-mail cím, postacím. Sok esetben a megközelíthetőség (autóval, tömegközlekedéssel) is szerepel, néhány helyen térképpel kiegészítve. Munkatárslista egy kivételével mindegyik oldalon található. Van, ahol csak névsor (4 db), egy helyen telefonszámokkal kiegészítve, 5 esetben pedig az e-mail címek is fel vannak tüntetve. Hét levéltár érezte fontosnak, hogy a tudományos dolgozók neve mellett kutatási terület és/vagy publikációs lista is szerepeljen. Fond- és állagjegyzék 16 weboldalon érhető el. Ezek minősége és bősége is változó. Van, ahol még nem teljes, de ezt jelzik is a készítők. Két helyen jelölték meg, hogy mely időpont állapotát tükrözik az adatok. Vannak levéltárak, ahol ezen kívül különböző segédletek, repertóriumok is letölthetőek az internetről. Akad olyan, ahol a fondok mellett fel van tüntetve a referens neve és elérhetősége is. A kutatási feltételeket — a nyitvatartási időn túlmenően — az oldalak fele (9) ismerteti. Ezen esetekben kutatási szabályzat és/vagy a vonatkozó jogszabályi előírások ismerhetőek meg az internetről. Van olyan oldal, amely kutatási területet is ajánl, valamint van „gyakran ismétlődő kérdések" rovat, ahol a kezdő levéltárhasználók az alapvető kérdésekre kaphatnak válaszokat. Mindössze 5 levéltár tartja csak szükségesnek, hogy a szolgáltatások díjait már az interneten, kutatás előtt megismerhessék az ügyfelek, 13 helyen ezt csak személyesen tudhatja meg a kutató. Ebben a témában is nagy a „szórás", van, ahol csak az A/4 és az A/3 méretű fénymásolás díja ismerhető meg, de van, ahol a digitalizálás, hites másolat készítés és egyéb szolgáltatások tarifája is elérhető. Fordított a helyzet a kiadványok terén. 13 levéltár érzi fontosnak, hogy kiadványait az interneten is megismerhessék az érdeklődők. Az egyszerű felsorolástól a „fajtánkénti" és a szerzőnkénti bontásig többféle verzióban valósul meg az önreklám ezen — egyszerű és olcsó — formája. Ha a levéltár jelentet meg saját periodikát, az általában önálló rovatban található, több helyen tartalomjegyzékkel együtt. Linkajánló 11 esetben található. Ezek között van, amely mindössze 6-7 linket ajánl, de van olyan is, amely több tucatot. Általában más magyar levéltárak, esetleg a megye más közgyűjteményei és a fenntartó weblapja található meg e menüpont alatt. Örömteli, hogy vannak, akik külföldi magyar, illetve magyar vonatkozású anyagot őrző levéltárakat is szerepeltetnek a linkek között. Van, ahonnan az európai nemzeti levéltárak is csak egy kattintásnyi messzeségre vannak. A többnyelvűség kívánalmainak csak 5 weblap tesz eleget. Esetükben ez általában az általános információkra, elérhetőségekre, néha az intézménytörténetre terjed ki. Van azonban, ahol a kiadványok listája is elérhető a magyaron kívül más nyelven is. Kizárólag német és angol nyelv szerepel a magyar mellett. Szerzői jogi nyilatkozat meglepő módon csak két helyen található, ott viszont rögtön a nyitólapon. További 6 lapon található meg a kis bekarikázott „©" betű, míg 10 levéltár nem tartja szükségesnek a feltöltött anyagok ilyen jellegű védelmét. Az utolsó módosítás időpontját mindössze 4 helyen lehet megtalálni. Pedig a frissítés fontos kérdés, hisz ez alapján könnyebben leszűrhető, hogy mennyire „élő" az oldal. A rendszeres karbantartás, gyakori frissítés növelheti az oldal látogatottságát is. 52