Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - HÍREK - Katona Csaba: A XII. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 87–89. o.

A XII. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI NAPOK 2005. szeptember 22-23-án tizenkettedik alkalommal adott otthont Nyíregyháza — immár hagyományosnak mondhatóan — a Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Napoknak a házigazda Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára rendezésében. A rendezvény a több mint egy évtized alatt nem csupán megszokott és sokak által várt elemévé vált a megyeszékhely és a szűkebb, de nyugodtan mondhatjuk, a tágabb régió kulturális-tudományos életének, hanem komoly rangot is kivívott magának. Ezt jelzi — egyebek mellett —, hogy megnyitó beszédében dr. Kiss Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte a számos egybegyűltet. Ezt követően — a már ismert gyakorlatnak megfelelően — két ünnepélyes aktusra került sor. Előbb a levéltár működését tevőlegesen segítők vehették át a Pro /Irc/nvo-emléklapokat, majd pedig a levéltár, a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke által meghirdetett megyei helytörténeti pályázat díjazottjai kapták meg jutalmukat. A harmadik helyezést Somi Zsuzsanna ,Lányos házhoz ha betérek" című munkájával, a másodikat Sajtos Szilárd „ Castellum Szent Martony. Ezen Castelt a mostani veszedelmes üdő miatt nem invetalhatni. " Adatok a szentmártoni vár történetéhez című írásával nyerte el, míg az első helyezett Néző István lett Várday Ferenc élete című dolgozatával. Ezt követően a házigazda levéltár igazgatója, Nagy Ferenc levezető elnöklése mellett kezdetét vette a konferencia, amelynek generál témája ezúttal egy nem csupán a szűkebb szakmát, de a tágabb közvéleményt is széles körben érdeklő és érintő kérdéskör volt: a családtörténet. A délelőtt folyamán először Pandula Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem BtK) tartott előadást A genealógia ma címmel, felvázolva a kérdéskör legfontosabb tudnivalóit, majd Vissi Zsuzsanna (Magyar Országos Levéltár) a MOL-ban található legfontosabb, a témához kötődő forrásokról nyújtott tájékoztatást A családtörténet haszna és régióbeli forrásai a MOL-ban 1526-1848 között címmel, végül Gottfried Barna (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár) a Szabolcs vármegyében, Vencsellőn birtokos gróf Dessewffyekről tartott előadást. A konferencia a hangulatos ebédet követően két helyszínen és két szekcióban folytatódott. A Jósa András Múzeumban zajlottak Galambos Sándor (SZSZBML) elnökletével az 1. szekció eseményei (Családtörténet — határon innen és túl). Elsőként Kiss András (Kolozsvári Állami Levéltár) tartott előadást Kolozsvár és a Báthoryak (Zsigmond és Gábor) címmel egy sajátosan változó viszonyrendszer részleteit tárva fel, majd Soós Kálmán (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) Egy ikergyilkosság kísérlet nyomában (Adalékok a Bocskai család genealógiájához) címmel a közismert, úgynevezett Mic bán mondának Bocskai István családjához való kötődését mutatta be. Papp Klára (Debreceni Egyetem) a Csákyak erdélyi ágának 18. századi történetéről szólt, Bán Péter (Heves Megyei Levéltár) Eszterházy Károly egri püspök szerepével liszanána és Kömlő falvak újkori faluképének kialakulásában, Olveti Gábor (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) pedig a szerepi Kelemen család múltjával ismertette meg a hallgatóságot. A szünetet követően Pozsonyi Zoltán (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár) egy 18. századi túrkevei redemptus család (a Vincze család) három generációjának társadalmi helyzetét elemezte, majd Csekő Ernő (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára) 87