Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Pintér Mariann: Beszámoló a nemzetközi levéltári gyakorlatról: Párizs, 2005. április 6.–június 15. / 58–67. o.

Állományvédelem Az állományvédelmi modulon francia levéltáros kollégák is részt vettek, ami különösen fontos volt, hiszen így a külső szemlélő tapasztalatait összevethettük a dolgozók tapasztalataival. Hallhattunk a dokumentumok, fényképek és térképek ideális őrzési körülményeiről, pl. hőmérséklet, tárolódobozok minősége, formák és anyag-kiválasztási szempontok stb. A francia levéltáraknak, éppúgy, mint számos magyar levéltárnak, az elavult vagy nem levéltár céljából épült épületekben való iratőrzés sok problémát okoz. A raktár lehet túl meleg, túl hideg, esetleg túl világos, így a napfény károsíthatja az iratokat, vagy nem szellőzik eléggé és így tovább. Hogy ezeket a gondokat megoldjuk, nincs mindig lehetőség új épület építésére, sőt olykor még a felújításra sem jut elegendő pénz. Ezért olyan módszerekről igyekeztem kérdezni a francia kollégákat, amelyek minimális költséggel jelentős minőségi javulást eredményeznek. Az állományvédelem terén sem járnak előttünk, sőt a Magyar Országos Levéltár mint kiemelten pozitív példa szerepelt, hiszen az Állományvédelmi Osztály vezetője kémikus végzettségű, amire nemzetközi viszonylatban is alig van példa. A modul másik témája az állományvédelmi vészhelyzetek megoldásáról szólt, így a tűzvészről, árvízről (általában a katasztrófakárokról) stb., illetve az azokat követő helyreállítás lehetőségeiről. Fontos, hogy vészhelyzet esetére mindig legyen elkészített katasztrófaterv, amelyet időről-időre frissíteni kell, hiszen a raktárak szerkezete és elrendezése, az osztályok és munkatársak munkaállomásainak helye folyamatosan változik. Nagyon szemléletes előadást tartott Anna Czajka, a lengyel Központi Állományvédelmi Laboratórium (Centralne Laboratórium Konserwacji Archiwaliów) munkatársa, aki a 2002. évi varsói tűzvész tapasztalatairól, a helyreállítási munkákról — amelyet nemzetközi segítséggel végeztek el — és a vészhelyzetben használt tervek fontosságáról beszélt. Kérdésként merült fel, hogy a mikrofilm vagy a digitalizálás-e a hosszú távú megőrzés megfelelőbb eszköze. Bár a mikrofilm hosszabb ideig fennmarad, a digitalizált forma sokkal könnyebben hozzáférhető és használható. Sajnos, a digitalizálásról kevesebb szó esett, mint amennyit a téma fontossága megkívánt volna. E modul keretében a Francia Nemzeti Könyvtárat (Bibliothéque National de Francé — BNF) látogattuk meg. A modul vezetője Marie-Claude Delmas, a CHAN Állományvédelmi Osztályának vezetője volt. Konklúzió A részvétel a STIA-n a prospektus szerint egyedülálló lehetőség arra, hogy a levéltárosok találkozzanak, és kicseréljék tapasztalataikat külföldi kollégáikkal. Bár a gyakorlatban a hangsúly a francia levéltári rendszer bemutatásán volt, az előadások után és a látogatások során valóban lehetőség nyílt a beszélgetésre, a gyakorlati problémák megvitatására és ötletcserére, valamint a hosszú távú kapcsolatok megalapozására, amelyek a későbbiekben intézményi szinten is tovább fejleszthetők. Összességében elmondható, hogy tökéle66