Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - MÉRLEG - Katona Csaba: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 1. Főszerk. Á. Varga László. Fel. szerk. Lugosi András. Budapest, 2006 / 78–85. o.

előjeleivel szembesíti a kutató elméjét. Az évkönyv egyik legnagyobb erénye, hogy számos írása sarkallja további szellemi kalandra a kutatót és az olvasót egyaránt! Hogy az Urbs palettája nem tűri meg a kifakult színeket, azt különösképpen jól példázza a már három említett rovat közül az Interjú egyetlen írása: a középkori magyar város kutatásának egyik legkiválóbb müvelője, Kubinyi András akadémikus emlékezik vissza a BFL munkatársainak kérdései nyomán az 1950-es, 1960-as években folyó azon kutatásra, amely a főváros okleveles emlékeinek feltárást célozta. A riport nem csupán historiográfiai visszatekintés, de máig is hasznosítható tapasztalatok tárháza. Ehhez a témához áll meglehetősen közel a következő, három egységet felölelő rovat (Műhely) első írása, amelyet Kis Péter és Kenyeres István jegyez: kutatási beszámolójuk a Budapest (pontosabban: a főváros mai területén egykor megtalálható valamennyi település) középkori történetére vonatkozó, Bécsben fellelhető források feltárást mutatja be. Az olvasó e különösen jelentős, szisztematikus munka szerint folyó feltárás részletei mellett e rovatban ismerkedhet meg a Székesfehérvárott életre hívott, a város múltjának kutatását szolgáló ACTA (Álba Civitas Történeti Alapítvány) céljaival és tevékenysége első eredményeivel. A rovat harmadik írása a nemzetközi tudományosság köréből merít: a Várostörténészek Európai Szövetsége (European Association of Úrban Historians — EUAH) Athénban (Pireuszban) megrendezett VII. konferenciájáról számol be. Vagyis ez a rovat egyfajta szemle-jelleget kölcsönöz az évkönyvnek, további színekkel gazdagítva árnyalt karakterét. Az évkönyvek megszokott eleme a recenziók közlése: ez az Urbs utolsó tartalmi egysége, amely a várostörténeti irodalom friss szakmunkáiból merít, a hazai és külföldi megjelenésű kiadványok között osztva meg figyelmét: három nem magyarországi megjelenésű, német nyelvű, Ausztriában (Graz, Bécs, Linz) napvilágot látott munka recenziója is megtalálható a kötetben. (Bizonnyal a véletlen játéka, hogy éppúgy 14 kiadvány ismertetése került ide, mint ahogy a kötet első blokkja is 14 írást tartalmaz.) Monográfia, gyűjteményes kötet, módszertani munka egyaránt megtalálható a recenzált könyvek között, egysíkúsággal tehát e területen sem vádolható az Urbs. A kötetet végül, egyértelmüsítve, hogy nemzetközi távlatokban gondolkodnak a szerkesztők, bőségesen adatolt, gazdag angol és német nyelvű összegzések teszik teljessé, továbbá a tartalomjegyzék ugyancsak fenti két nyelven (mindazonáltal talán nem ártott volna egységesen megnevezni mind az angolban, mind a németben a tartalmat: Contents —Table of contents, 111.: Inhaltsverzeichnis — Inhalt), illetve a kötetben közreműködőket bemutató lista. Most értem el a recenzió azon részéhez, amit az ismertetéseknél rendszerint az alábbi finom átvezetéssel szokás kezdeni: ,,Mindazonáltal a recenzens nem mulaszthatja el, hogy a munka néhány hiányosságára is felhívja a figyelmet. ", illetve ezzel a fordulattal „illendő" zárni: ,, Mindezen apróságok azonban mit sem vonnak le a fentebb ismertetett mű értékéből: mind a szűken vett szakma, mind a nagyközönség által régóta várt, hiánypótló alapmunka született, amelyet jó szívvel ajánlok minden érdeklődő figyelmébe. " Kár lenne tagadni, csábító a lehetőség, hogy ezekkel — a gyakori „használat" okán a közhelyesség határára, sőt tán azon túlra sodródott — mondatokkal élve lépjek tovább. (Annál is inkább, mert, mint minden közhely, úgy ezek is az igazság számos elemét őrzik.) A minden szempontból figyelemreméltó Urbs-szal szemben azonban ez súlyos méltánytalanság volna, így nem szeretnék élni ezzel az olcsó megoldásként kínálkozó ké81