Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

delmük védelmében egy magyar ügyvéd jelenlétét is elengedhetetlennek tartotta. A munkaprogramjában a két ország közötti lakosságcsere is felmerült. A Moldvába ki­küldött papok is úgy látták, hogy elsősorban a szegényebbek és a fiatalok körében fedez­hető fel a hazatérési szándék, akiknek repatriálására a „lassú beszüremkedés" módszerét javasolták. A romániai magyar követ azonban figyelmeztetett a diplomáciai út betartásá­ra, és arra, hogy a román hatóságok magyarellenes magatartása ezernyi gátat gördíthet az áttelepülni akarók elé. 1941 decemberének közepén 24 csángó család hagyta el otthonát hazatérési igazol­vánnyal. Egy hónapi csíksomlyói menekülttábori tartózkodás után helyezték el őket Bácskában. A kormánybiztosság iratai között az első feljegyzést a moldvai csángókról Demse Péter Klézsa moldvai faluból számiazó katolikus pap készítette. Beszámolója szerint két faluból 150 család készen állt a hazatelepedésre, akik közül többen útra keltek 1942 márciusában. 37 A Magyarkanizsán ideiglenesen lakó 40 csángó család helyzetével foglalkozó leírásból az derült ki, hogy mindnyájan hazatérési igazolvánnyal jöttek. Min­denüket pénzzé tettek, hogy a Bácskában otthont találjanak. Folyékonyan beszélték a magyar nyelvet, a szókincsük azonban szerénynek, beszédük archaikusnak volt mondha­tó. A gyerekeik viszont már románul beszéltek! Az imádságot és az egyházi énekeket is csak románul ismerték. 38 1942 áprilisáig előbb 158, majd egy 50 fős csoport érkezett. Ezt követően a háborús események miatt a telepítést nem lehetett tovább folytatni. 1943 őszén azonban a romá­nok feloldották az utazási tilalmat, így ismét újabb családok lépték át a román határt. En­nek ellenére 1944 augusztusáig csupán 146 csángó menekült az országba. 39 A szovjet csapatok előrenyomulásának hírére ismét előtérbe került a tömeges hazate­lepítésük, amely már összekapcsolódott a várható magyar menekültek problémájával. Ezért titokban Tolna megyében, Újdombóváron és Dombóváron alakítottak ki 1000 főt befogadó menekült tábort. A kormánybiztosság és a katonai parancsnokság pedig elké­szítette tervezetét a menekülés lebonyolítására is. 1942-ben a kormánybiztosság figyelme a boszniai magyarokra is kiterjedt. Boszniából összesen 355 családot juttattak új házhoz, földhöz. Ez a telepítési program 3000 kh föl­det igényelt. 40 Számolni kellett azonban a Horvátországból a partizánok által elüldözött menekültekkel is. 41 A háború kiterjedésével és elmélyülésével ismét a menekültügyek kaptak nagyobb hangsúlyt a hivatal munkájában. A Szerbiában, Belgrádban élő magya­rok hazahozataláról pedig 1943-ban — nemzetvédelmi érdekekre való hivatkozással — a minisztertanács határozott. 42 1943-ban a Szovjetunióban rekedt és családot alapított volt első világháborús hadi­foglyok hazatérésével is foglalkozott a kormánybiztosság, de a Lengyelországban, Tö­rökországban élt magyarok gondjai is megjelennek a kormánybiztosság aktáiban. 43 17 TMÖL Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület Kormány biztosi iratok 319/1942. u Uo. 1013/1942. " Uo. 535/1944., Kápolnás 281-290. p. 10 Uo. 1111/1942., 2058/1942. " Uo. 1716/1943. 12 Uo. 1209/1943., 3120/1943. u Uo. 78/1943.,178/1943., 1280/1943.), 1945/1943. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom