Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyaga. 1., A bácskai telepítés iratai, 1941–1944 / 59–68. o.

delmük védelmében egy magyar ügyvéd jelenlétét is elengedhetetlennek tartotta. A munkaprogramjában a két ország közötti lakosságcsere is felmerült. A Moldvába kiküldött papok is úgy látták, hogy elsősorban a szegényebbek és a fiatalok körében fedezhető fel a hazatérési szándék, akiknek repatriálására a „lassú beszüremkedés" módszerét javasolták. A romániai magyar követ azonban figyelmeztetett a diplomáciai út betartására, és arra, hogy a román hatóságok magyarellenes magatartása ezernyi gátat gördíthet az áttelepülni akarók elé. 1941 decemberének közepén 24 csángó család hagyta el otthonát hazatérési igazolvánnyal. Egy hónapi csíksomlyói menekülttábori tartózkodás után helyezték el őket Bácskában. A kormánybiztosság iratai között az első feljegyzést a moldvai csángókról Demse Péter Klézsa moldvai faluból számiazó katolikus pap készítette. Beszámolója szerint két faluból 150 család készen állt a hazatelepedésre, akik közül többen útra keltek 1942 márciusában.

37 A Magyarkanizsán ideiglenesen lakó 40 csángó család helyzetével foglalkozó leírásból az derült ki, hogy mindnyájan hazatérési igazolvánnyal jöttek. Mindenüket pénzzé tettek, hogy a Bácskában otthont találjanak. Folyékonyan beszélték a magyar nyelvet, a szókincsük azonban szerénynek, beszédük archaikusnak volt mondható. A gyerekeik viszont már románul beszéltek! Az imádságot és az egyházi énekeket is csak románul ismerték.

38 1942 áprilisáig előbb 158, majd egy 50 fős csoport érkezett. Ezt követően a háborús események miatt a telepítést nem lehetett tovább folytatni. 1943 őszén azonban a románok feloldották az utazási tilalmat, így ismét újabb családok lépték át a román határt. Ennek ellenére 1944 augusztusáig csupán 146 csángó menekült az országba.

39 A szovjet csapatok előrenyomulásának hírére ismét előtérbe került a tömeges hazatelepítésük, amely már összekapcsolódott a várható magyar menekültek problémájával. Ezért titokban Tolna megyében, Újdombóváron és Dombóváron alakítottak ki 1000 főt befogadó menekült tábort. A kormánybiztosság és a katonai parancsnokság pedig elkészítette tervezetét a menekülés lebonyolítására is. 1942-ben a kormánybiztosság figyelme a boszniai magyarokra is kiterjedt. Boszniából összesen 355 családot juttattak új házhoz, földhöz. Ez a telepítési program 3000 kh földet igényelt.

40 Számolni kellett azonban a Horvátországból a partizánok által elüldözött menekültekkel is.

41 A háború kiterjedésével és elmélyülésével ismét a menekültügyek kaptak nagyobb hangsúlyt a hivatal munkájában. A Szerbiában, Belgrádban élő magyarok hazahozataláról pedig 1943-ban — nemzetvédelmi érdekekre való hivatkozással — a minisztertanács határozott.

42 1943-ban a Szovjetunióban rekedt és családot alapított volt első világháborús hadifoglyok hazatérésével is foglalkozott a kormánybiztosság, de a Lengyelországban, Törökországban élt magyarok gondjai is megjelennek a kormánybiztosság aktáiban.

43 17 TMÖL Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület Kormány biztosi iratok 319/1942. u Uo. 1013/1942. " Uo. 535/1944., Kápolnás 281-290. p. 10 Uo. 1111/1942., 2058/1942. " Uo. 1716/1943. 12 Uo. 1209/1943., 3120/1943. u Uo. 78/1943.,178/1943., 1280/1943.), 1945/1943. 67