Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Jakab Réka: A zsidótörvények végrehajtása Veszprém megyében / 49–58. o.

kiigazítani. A névjegyzék „Megjegyzés" rovatába a zsidó származásúak neve mellé be kellett írnia: „1939:IV. te. 1. §". 1940. április 5-én kelt levelében Veszprém vármegye alispánja megjegyzi, hogy a kérelmek óriási tömege miatt az elbírálás késedelmet szenvedett. A levélhez mellékelt jegyzék Veszprém megyei város 1939:IV te. alá eső azon lakosainak nevét tartalmazza, akik országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak; számuk 46 fő volt.

3 Az összes kérelmező száma nem állapítható meg bizonyossággal, mivel az alispáni iratok ezekből az évekből hiányosak. Mindenesetre, a polgármesteri iratok alapján 309 olyan kérelmezőről tudunk, aki a tanúsítvány kiadásához szükséges igazolást megkapta.

4 A kérelmek utolsó bekezdésének formulája: „Az 1939. évi IV. te. 4. paragrafusának megfelelően tisztelettel bejelentem, hogy engem zsidónak kell tekinteni. " A kérelmek elutasításánál számos esetben az egyes okiratokban szereplő, nyilvánvalóan egyazon személyt takaró névváltozatokra hivatkoztak, (pl. valaki 5zá//-ként szerepel a születési anyakönyvben, de a kérelem időpontjában már Sára.) 1941-ben Veszprém vármegye alispánjának a dr. Jármy András belügyminiszteri osztálytanácsos részére küldött jelentése alapján a második zsidótörvény előtti választói névjegyzékben a megyében szereplő 4470 választásra jogosult zsidó közül a törvény értelmében 3655 főnek szűnt meg a választójoga, ami a jogosultak 81,7%-a. A törvényha- tósági bizottsági tagok (összesen 333 fő) között 36 zsidó személy volt (11%), akik közül 33-nak (91,5%-uk) szűnt meg a tagsága. A községi képviselőtestületi választói tagok száma a vármegyében 86 360 fő volt, ebből 2035 zsidó (2,3%), akik közül 1697 fő elveszítette választójogát, tehát a jogosult zsidók 83,4%-a. A vármegyében összesen 3580 képviselőtestületi tag volt, közülük 151 zsidó származású (4,2%), akik közül 138-nak (91%uk) megszűnt a tagsága.

5 Bár a virilis tagságot a zsidók esetében a törvény megszüntetni rendelte, Veszprém megyében a törvény végrehajtása után mégis megmaradt az összesen 175 zsidó virilis közül 15 tag. (Az összes zsidó virilis 8,52%-a.) A Magyarország német megszállása után hozott különböző belügyminiszteri rendeletek a megmaradt jogokat is teljesen felszámolták, sőt nagyarányú igazoltatást rendeltek el a vármegyei, városi és községi tisztviselők körében származásukat illetően. A 37402/1944. III. sz. B.M. rendelet értelmében minden tisztviselő köteles volt egy személyi lapot kitölteni, melyhez csatolnia kellett a saját, szülei és nagyszülei születési anyakönyvi kivonatát, felmenői vallásváltoztatására vonatkozó iratokat, zsidó felmenők esetén a házasságból 1939. május 1-én életben volt gyemnek születési anyakönyvi kivonatát. A tisztviselők kötelesek voltak házastársuk származását is igazolni. A kitöltött személyi lapokat a főszolgabíró az alispánnak terjesztette fel, aki ezek alapján meghozta döntését.

6 A közigazgatást a zsidóságtól teljesen megtisztítani kívánó rendelet értelmében az igazoltatásokon fennakadt tisztviselőket azonnal el kellett bocsátani vagy nyugdíjazni kellett. A szerződéses alkalmazottaknak meghatározott felmondási idővel felmondtak. A városokban a polgármesterek, a községekben a főszolgabírák végezték az igazoltatást. De ők sem maradhattak ki az eljárásból, hiszen esetükben az alispán folytatta le az igazoltatási eljárást. Az igazoltakról községenkénti kimutatás készült.

7 A tisztviselők 1 VeMLV.173.b. 30-125/1940 4 A belügyminisztériumi kimutatás alapján Veszprémben 333 választójoggal rendelkező fö esett az 1939:IV. te. hatálya alá. Vö. KÁRSAI, 2O04.a. 1300. 5 MOL K-150Belügyminisztérium. Általános iratok. III-20/a-1941. (VeML XV.15. Mikrofilmgyüjtemény, 177. tekercs) 6 VeML A pápai járás főszolgabírójának iratai. Általános iratok. lV.431.b: 2460/1944 7 Az aktában csak a kísérőlevelek találhatók meg. 51