Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Pilkhoffer Mónika: Pécs dualizmuskori építészetének forrásai és segédletei a Baranya Megyei Levéltárban / 41–48. o.

fejlődését, és a földszintes-emeletes házak arányának változását is kimutatta volna. Azonban a sarokházak és a két utcára nyíló telkek — mivel az 1885-ös házszámozás óta két házszámmal rendelkeztek — duplán szerepelnek a jegyzékekben. Kísérletet tettünk a házak összeszámlálására az ismétlések nélkül. Ekkor azonban az a kérdés merült fel, hogy a kétszer szereplő épületeket melyik utcához számoljuk. így a feldolgozásnak ezt a formáját el kellett vetnünk. Mindezen előzetes adatgyűjtésnek köszönhetően nyert ismeretek birtokában már használhatók az egykorú segédletek, elsőként a mérnöki hivatalban készített mutatók.

26 Ezek annak köszönhetően készültek, hogy már a kortársak számára is gondot okozott a visszakeresés, ha a helyére szerettek volna tenni egy másik bizottságtól később visszakapott iratot, vagy ha egy újabb ügy miatt elő akarták venni egy lakóház korábbi építési dokumentációját. Ezek a segédletek azonban egyrészt nem tartalmazzák a korszak összes építkezését, másrészt — mivel sem az épület címét, sem az építés típusát nem közlik — csak az építtető nevének, illetve az építkezés időpontjának ismeretében használhatók.

27 Az építési mutatókönyvek iktatószámai ráadásul nem az irat lelőhelyét adják meg; azokat az iktatókönyvekben, illetve 1900-tól a sortárkönyvekben tovább kell vezetni.

28 Ha az építési mutatóval nem volt szerencsénk, akkor marad a város tanácsának közigazgatási iratait tartalmazó mutatókönyvnek az építkezés évéből származó kötete, melynek betűrendjében az építtető neve alatt az építési iratnak a szintén tovább vezetendő iktatószámára bukkanhatunk. A korabeli segédleteken túl az 1888-1907 közötti építkezésekre

29 vonatkozóan a Pécs építészete a századfordulón címmel könyv formájában is megjelent doktori disszertáció megírásához egy általam 2003-ban, több éves munka eredményeként befejezett számítógépes adatbázis is a kutatók rendelkezésére áll. Ennek megalkotásához 351, a város tanácsának közigazgatási iratait tartalmazó doboz anyaga került átnézésre. A 2059 elemet tartalmazó excel adatbázis a vizsgált húsz év összes magánépítkezését tartalmazza. A kigyűjtés az irat keletkezésének évét és számát, az épület címét, az építkezés típusát (lakóház, gazdasági épület, toldalék, átalakítás), valamint az építtető és az építész nevét tartalmazza. Az adatbázis használhatóságának gyenge pontja azonban, hogy az építési irat lelőhelyének éve nem minden esetben azonos az építkezés időpontjával. így például hiába keresi valaki itt a korszak egyik legnagyobb és legreprezentatívabb bérházának, az 1894-ben felépült Király utca 14. szám alatti épületnek az építési iratait, mert azt az épületben működő Vigadó étterem erkélyéért fizetendő bérleti díj ügyével kapcsolatos 1923-as anyaghoz csatolták. Nem szerepelnek benne azok a megvalósult épületek sem, amelyek iratanyagának létezésére csak egykorú vagy későbbi őrjegyek utalnak. Az 26 A dualizmus korszakából három kötet áll rendelkezésre: Építkezések és őrizet alá vett tervek mutatója építtetők szerint 1877-1896; 1897-1904; Építési ügyek mutatója- építtetők szerint 1905-1925. 27 Az 1928-1949 közötti évekből utcák szerinti mutatókönyvek is léteznek. A kutatást tovább segítik az 19301953 közötti időszakra vonatkozó építési nyilvántartások. 2

* A már hivatkozott, 125.000/1902. számú belügyminiszteri rendelet eredményeképp a város 1902-ben egységesen az alapszámos rendszerre tért át. Ez azt jelentette, hogy egy építkezéssel kapcsolatban keletkezett összes iratot az adott év első számát jelentő alapszámhoz csatolták. A több évre átnyúló ügyek esetében minden évben új alapszámot kellett adni, ami az ügy folyó évi legkisebb iktatószámát jelentette. 29 A kutatott korszak időhatárai sem a magyar politikatörténet, sem a művészettörténet periodizációjával nem esnek egybe. A feldolgozás kezdő dátumát az új építési szabályrendelet megjelenése indokolta. 1888-tól húsz év építési anyagait gyűjtöttük össze. A kezdő és záró dátum egyben a két Pécsett rendezett országos kiállítás időpontjával is egybeesik, mely pavilonjain keresztül vizuálisan is érzékelteti a város és építészetének fejlődését. 45